Fajcsák Attila: Az egri szőlőművelés szokásai és hiedelmei - Studia Agriensia 10. (Eger, 1990)
Hiedelmek és naptári szokások
Június 30. Péter—Pál Erre a napra lehetőleg be kellett fejezni a tetejezést, „hogy az erőt ne a növésre, hanem a szőlőre adja”. Olyan egyenletesre kellett vágni a vesszőket, kialakítani a tőkéket, „hogy azon a rosta is le tudjon gurulni.” Ezt a permetezés és kapálás követte, melynek elvégzése után jóidéig nem volt jelentősebb munka a szőlőben, csak augusztusban az igazgatás, valamint az érés alá kapálás. Egyesek szerint a szőlő Péter—Pál utáni napokban hagyja abba a növekedést, a virágzás megszűntekor. Az öregek tapasztalata szerint, akkor van jó termés, ha Péter—-Pálra „eltisztul a szőlő”, vagy legalábbis az azt követő napokban. Ha sokáig virágzik, akkor „madárkás” lesz a szőlőfürt, azaz a különböző nagyságú szemekből, egyenetlen fürt képződik. Július 20. Margit Margit napja ritkán múlik el vihar nélkül. ,,Margit felhőtől fél, égi háborút vél.”55 Július 25. Jakab Ha tiszta Szent Jakab éjszakája, akkor bőséges termés várható. „Száraz Jakab, hideg tél."67 Augusztus 10. Lőrinc Lőrinc után már nincs több zivatar. „Lőrinc, Boldogasszony és Bertalan mutatja meg, hogy az ősz mit akar.”58 Augusztus 15. Nagyboldogasszony Ha Nagyboldogasszony napja fénylik, azt tartják a szegény kapások, hogy akkor sok jó bort ihatnak. 21
