Fajcsák Attila: Az egri szőlőművelés szokásai és hiedelmei - Studia Agriensia 10. (Eger, 1990)
Hiedelmek és naptári szokások
Február 2. Gyertyaszentelő Az öregek szerint ha ezen a napon az oltárra süt a nap, akkor zöld hideg lesz és a kivirágzott gyümölcsfák, valamint a kifakadt szőlők lefagynak. A reggeli misén szentelt gyertyák — többek között — a közelgő vihar vagy borulás idején imádság mellett gyújtották meg, hogy a rossz idő semmiben, de legfőképpen a szőlőben ne tegyen kárt. Farsang Farsang három napján tilos volt kimenni a szőlőbe, különben egész évben betegeskedni fog a gazda, tehát nem művelheti szőlőjét, vagy nem vállalhat napszámot. A farsang első napja mutatja meg a tavaszt, a második a nyarat, a harmadik pedig az őszt. Tehát amilyen a farsang egy-egy napja, olyan' lesz az évszak is: pl. ha esős az első nap, akkor esős tavasz várható stb. Húsvét Húsvét hétfőjén a reggeli, 6 órakor kezdődő misén kenyeret, bort, sonkát stb. szenteltek, s úgyvélték, hogy aki ezen a napon eszik belőlük, az nem lesz beteg. Az étkezés végén gyakran mondták: „az Isten adjon egész esztendőben erőt, egészséget !” A hívek a szentelni való élelmet egy kendőbe bekötve, vagy kosárban az oltár előtti nagy asztalra tették, amelyeket a szertartás végén szentelt meg a pap. A felszabadulás utáni években hagyták el ezt a régi szokást. Az utóbbi esztendőkben — ahogy mesélték — már csak néhány an vittek szentelni bort, kalácsot, tojást stb., melyeket már nem az ünnepi szertartás részeként szentelték meg, hanem annak lezajlása után a sekrestyében. Több adatközlő egybehangzó állítása szerint a szentelt bort használták gyerekbetegségek gyógyítására is. Többen állítják, hogy régen a szentelt borból öntöttek a teli hordókba, és attól kezdve nem kellett tartania a torokbajtól 16
