Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában (1686-1699) - Studia Agriensia 9. (Eger, 1989)
Szabó Jolán: Heves megye falvai a visszafoglaló háború korában
Szabó Jolán HEVES MEGYE FALVAI A VISSZAFOGLALÓ HÁBORÚ KORÁBAN 1686. december 16-án, majdnem pontosan egy évvel Eger visszafoglalása előtt a „Sóllymossy lézengő szegénység” levelet küld a vármegyéhez, melyben az adók, a háború terheinek elviselhetetlenségét panaszolják: „Tudva lévén nagyságotoknál s Kegyelmeteknél, mégh boldog időben az mi falunknak két portája lévén, értékünkhöz való képest a szegénység el viselte; most immár annyira el főttünk, régi gazdák el holtak, maradéki ide s tova el oszlottak, annyira jutót dolgunk, hogy az régi gazdák kőzzül két gazda embernél tőb nincsen, annakis az évő falattya sem lévén, az Törők ínsége, és kimondhatatlan adóssága miat eyel nappal retteg, sem Győngyőss Várassában, sem Solymoss falujában megh maradni nem mér, kihez képest kéntelenség alat pusztán kellet hadni lakó helyünket; Kérjük az Istennek szerelméért Nagyságtokat és Kegyelmeteket, Méltóságos és Kegyelmes Földes Urunk eő Nagyságha tekintetiért, és az mi jámbor és hűséges jövendőbéli szolgálatunkért, méltóztassék Nagyságtok és Kegyelmetek azon két Portánkat tellyességessen mi nékünk le szállítani . . A levélbeli részlet, melyhez hasonlót tömegével lehetne idézni a korból, jól példázza azt a helyzetet, melybe az ország visszafoglalása során a falvak kerültek. A háború viselésének terhei, a megnövekedett adók, katonai beszállásolások nehezítették a lakosság életét, majd a terület hadszíntérré válásával a létezésük vált kérdésessé. Ez a kettősség, mármint hogy az ország területe egy időben volt hadszíntér és hátország, a lakosság mobilitásának meghatározójává vált, következménye pedig a települések hosszabb vagy rövi- debb ideig való elhagyása, esetleg végleges pusztulása lett. Ennek a folyamatnak a konkrét okait és mértékét vizsgáljuk a továbbiakban Heves megye területén. A 16. században a török foglalások, 1544-ben a hatvani vár bevétele, 1552-ben Szolnok török kézre kerülése és Eger os troma váltotta ki a lakosság mobilitását, majd a tizenöt éves háború harcai, és ennek során az egri vár 1596-ban bekövetkezett elfoglalása késztette a lakosságot településeik elhagyására.2 A hadjáratok elmúltával és a törökök tartós berendezkedésével a falvak - néhány kivételével - újra benépesedtek, s a megváltozott körülmények között is folytatták életüket.3 / A hódoltság utolsó éveinek viszonyairól és állapotáról az 1670-80-as években készült püspöki falvak úrbéri összeírásaiból tájékozódhatunk.4 Az 1678., 1682. és 1684. évi urbáriumok nemcsak a szolgáltatásokat rögzítik, hanem a családfőket is jegyzékbe veszik, s ezek száma, anélkül, hogy ebből a települések összlakosságának kiszámítására itt most kísérletet tennénk, a következő képet mutatja: 85
