Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában (1686-1699) - Studia Agriensia 9. (Eger, 1989)

Fenyvesi László: Buda ostromai és a Duna-mellék pusztulása egy 1687-es siralomvers tükrében

didátusi disszertáció. 1962. III. 325. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattára D-2086.; Klaniczay Tibor: A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig. Bp. 1964. 646. ; Dávid András: Délszláv epikus énekek - magyar történeti hősök. (Újvidék, 1978.) 309. ; A régi magyar vers. Szerk.: Komlovszki Tibor. Bp. 1979. 456.; Varjas Béla: Balassi Bálint és a 16. század költői 1—II. Bp. 1979. 964.; Vő: Irodalom és társadalomtörténet. Irodalomtörténeti közlemények, 1980. 5-6. sz. 607-619.; Uő: A magyar reneszánsz irodalom társdalmi gyökerei. Bp. 1982. 122-252.: A históriás ének és társadalmi funkciója; Horváth István: Balassi költészete történeti poétikai megközelítésben. Bp. 1982. 337. - Lásd még az RMKT XVI-XVII. századi köteteit, továbbá Gerézdi Rábán, Kardos Tibor és Horváth János munkáit. Az udvari kultúra epikus énekköltészetéről: R. Várkonyi Ágnes: Magyar reneszánsz udvari kultúra. Szerk.: Uő., munkatárs: Székely Júlia. Bp. 1987. 414. 28. t.

23. Történészeink közül a 16-17. századi epikus versekkel, s általában a költők és a társadalom sokrétű kapcsolatával többek között R. Várkonyi Ágnes, Szakály Ferenc, Nagy László, Perjés Géza és Szántó Imre foglalkozott a legtöbbet. Úgy véljük, históriánknak nagyobb figyelmet kell szentelnie Varjas Bélának az irodalom- és társadalomtörténetírás kölcsönös egymásrautaltságáról kifejtett elgondolkodtató okfejtésének: „Az irodalomtörténetírás sokféle módszerrel él, s ezek bármelyike szükséges és hasznos is. Fölismerte, hogy szerzők, művek, közvetítők és befogadók kölcsönhatásának akár szinkron, akár diakron vizsgálatában a szorosabban irodalmi értékű és érdekű emlékek mellett nem nélkülözheti a csak dokumentum jellegű forrásanyag (missilisek, oklevelek, adminisztratív iratok, jegyzőkönyvek stb.) gyűjtését és irodalomtörténeti szempontú feldolgozását sem. Ezt azonban mindeddig kevéssé aknázta ki és szélesebb körű feltárásához csak újabban fogott hozzá. Pedig az irodalmi fejlődés társadalmi indítékainak meglátásához jórészt emezektől meríthetjük a legfontosabb adatokat . . . Szaktudományunkat éppen a társadalomtörténeti és irodalmi jelenségek kölcsönhatásának együttes vizsgálata és értelmezése vezetheti sikeresen tovább.” (Varjas i. m. 1980. 618.)

24. Az 1985-ös szécsényi történész konferencián csak Pest megye pusztulásának keretén belül térhettünk ki a ráckevei siralornvers egyes vonatkozásaira, de módszeres forráskritikai elemzésére nem vállalkozhatunk. (Fenyvesi 1987. 103-124.)

25. Elemzésünkbe szervesen beépítettük Kovács József László és Varga Imre irodalomtörténeti aspektusú megállapításait. (Kovács József László: Adatok a ráckevei járás vázlatos történetéhez a honfoglalástól a XVIII. századig. Tanulmányok a ráckevei járás múltjából. Ráckeve, 1972. 27-28.; Uő: Kunszabadszállási Mihály veszedeleméneke Ráckeve 1684. évi futásáról. Insula. Ráckevei Járási Honismereti Tájékoztató (Ráckeve 1976.) 9-11. (a továbbiakban: Kovács J. L. 1976.); Uő: 1977. 8., 16.; Uő: Ráckeve története. 13. rész. Ráckeve. Aranykalász Híradó, 1981. 2. sz. 10.; Varga Imre: Régi magyar költők tára. XVII. század. 11. k. Az első kuruc mozgalmak korának költészete (1672-1686). Bp. 1986. 521-525., 855-856. és a 15. t. (a továbbiakban: Varga 1986.) - A versezet egyes strófáit idézte és néhány adatát felhasználta Kovács Józsefné is, kéziratos honismereti pályaműveiben. Kovács Józsefné: A szigetbecsei Új Élet Termelőszövetkezet 25 éve. Kézirat. Ráckeve, 1973.; Uő: Ráckeve vázlatos története. Helytörténeti vezérfonal a gimnáziumi és szakközépiskolai történelemtanításhoz. Kézirat. Ráckeve, 1973. 44-48. Mindkét kézirat megtalálható: PML Szocialista kor, XXII. Gyűjtemények. 5. Krónikák levéltári gyűjteménye. 155/2., 146/4.

26. OSZK Kézirattára Föl. Hung. 2904. 30-31. fol. - Az utolsó 5 strófa versfői: BAJASE. Ezt, és ez előtte szereplő időhatározót (ma) az előző jegyzetben feltüntetett szerzők nem tekintik értelmes kifejezésnek. A jegyző talán arra kíván utalni, hogy semmi baja se történt?

27. OSZK Kézirattára Föl. Hung. 2904. 1-6., 19., 21., 23-24., 32., 34.; Fenyvesi 1985. 28-34.; Uő: 1987. 112. 1-3. jegyzetek.

28. Szabadszállás 16-17. századi története még feldolgozatlan, mindamellett sok adat található róla: Illyés Bálint: Kiskunsági krónika. A Fölső-Kiskunság vázlatos története 1745-ig. Kun- szentmiklós, 1975. 23-130. (a továbbiakban: Illyés 1975.); Kocsis Gyula: A szálláskertes településtípus XVII. századi történetéhez (Szabadszállás). Ethnographia, 1974.1. sz. 61-69.; Illyés Bálint-Szőts Rudolf: Bél Mátyás: A kunok és a jászok avagy filiszteusok kerületei. Bács-Kiskun megye múltjából I. Szerk.: Iványosi-Szabó Tibor. Kecskemét, 1975 . 38-40.; Pesty Frigyes: Helynévtárából. I. Közzéteszi: Bognár András. Kecskemét, 1978. 162-182.;

254