Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában (1686-1699) - Studia Agriensia 9. (Eger, 1989)
Pandula Attila: Báró Károlyi Mihály lovasezrede századzászlója 1669-ből
Nemzeti Múzeumnak. Itt kezdetben a Fegyvertárban került megőrzésre, majd 1963-ban átadták a Textilgyűjteménynek, ahol azt ma is őrzik.43 Előadásunkban a rendelkezésre álló forrásanyag vizsgálatával igyekeztünk szintetizálni egy kvalitásos hadtörténeti emlék múltját, ráirányítva a szakmai körök figyelmét egy darabra, amely méltán érdemelne mihamarabb restaurálást. JEGYZETEK 1. Vö.: Majláth Béla: A történelmi kiállítás kalauza. Bp. 1886. 2. Vö.: Szendrei János: Magyar hadtörténelmi emlékek az Ezredéves Országos Kiállításon. Bp. 1896. 3. Vö.: Mihalik József szerk.: A kassai Rákóczi ereklye kiállítás lajstroma. 2. bővített kiadás. Kassa, 1903. 4. A korabeli zászlók főbb jellemzői vonatkozásában újabban részletesebben ír: Pandula Attila: Vexillológia. In: Kállay István szerk.: A történelem segédtudományai. Bp. 1986. (továbbiakban: Pandula i. m.) 240-243. 5. Nagy László: Magyar fegyverek 1630-1662. Bp. 1911. „Művelődéstörténelmi Értekezések Nr. 60. (továbbiakban: Nagy i. m.) 79. A kamuka a szál csavarása által keletkezett virágos nehéz selyemkelme. Értettek alatta azonban asztalneműre, vagy törülközőnek való egyszínű vásznat is, melyet ugyancsak a szálak forgatása tett mintássá. A tafota a sima selyemkelmének vékonyabb faja. Különféle változatai közönséges és dupla. Narancs-, ezüst-, zöld-, vörös-, szederjeskék-, fekete stb. színű változatokban fordul elő a korabeli forrásokban. 6. Czuberka Alfréd: Kuruczkori fegyverek. Bp. 1906. „Szent István-Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának Felolvasó Üléseiből” 58. szám, 116. 7. Kalmár János: Régi magyar fegyverek. Bp. 1971. 382. 8. Báró Károlyi Lászlóra vonatkozóan vő.: Éble Gábor: A Nagy-Károlyi gróf Károlyi család leszármazása a leányági ivadékok feltüntetésével. Bp. 1913. (továbbiakban: Éble i. m.), I. leszármazási tábla 13. iz; Kempelen Béla: Magyar nemes családok. V. k. - HÉ-KÉZY - Bp. 1913. (továbbiakban: Kempelen i. m.), 380. 1. leszármazási tábla; Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. VI. k. Pest, 1860. (továbbiakban: Nagy Iván i. m.), 100. 2. leszármazási tábla. Udvarhűsége bizonyítékaként megemlítendő néhány okmány, így pl. I. Lipót Károlyi Ádám halálával megüresedett szatmári főispánságot Károlyi Lászlóra ruházza át. Bécs, 1661. július 13. - Magyar Országos Levéltár - Károlyi család nemzetségi Levéltára - (továbbiakban: MOL. K. L.) - P. 392. 5. fiók Lad. 5. nr. 96.; a dokumentumot közli: Géresi Kálmán (sajtó alá rendezte): A Nagy-Károlyi gróf Károlyi család oklevéltára. IV. k. - Oklevelek és levelezések 1600-1700. Bp. 1887. - (továbbiakban: Géresi i. m.) — 424-425. CLXXI. dokumentum; I. Lipót Károlyi Lászlót tanácsúrrá nevezi ki. Bécs 1669. február 18. - MOL. K. L. Pf. 392. 6. fiók Lad. 6. nro. 119., Géresi i. m. 473-474. CLXXXVL; I. Lipót kegyelmes leirata Károlyi Lászlóhoz, melyben annak hűségéről és szolgálatáról elismerően nyilatkozik. Bécs 1669. december 30. MOL. K. L. P. 392. 5. fiók Lad. 5. nro. 116., Géresi i. m. 478-479. CXC.; A szatmári kapitányi tiszt körvonalazása és módozatai Károlyi László kapitány számára, a bécsi haditanácsban megállapítva. Bécs 1670. december 20. -MOL. K. L. P. 392. 6. fiók. Lad. 6. nro. 123/a., Géresi i. m. 478-488. CXCV.; I. Lipót Károlyi Lászlónak szolgálataiért, illetve harcban elesett két fiának érdemeiért birtokokat, kassai házat, szöllőket adományoz. Bécs 1687. augusztus 17.- Géresi i. m. 557-559. CCXLlI. 9. Éble i. m. I. leszármazási tábla. 10. Uo. 11. MOL. K. L. P. 392. 6. fiók Lad. 6. Nr. 118., Géresi i. m. 474-476. CLXXXVII. 12. MOL. K. L. P. 396. Acta Publica (24. Militaria) 100. kötet. Éble Gábor: A gróf Károlyi huszárezred zászlóképeinek és fölírásainak hímzésmintái 1734-ből. Történeti tájékoztató, Bp. 1896. 1. 234
