Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában (1686-1699) - Studia Agriensia 9. (Eger, 1989)

Rózsa György: Falikárpitok Lotharingiai Károly győzelmeiről

7. Érdi ütközet, 1684. Falikárpit Martin kartonja után.

Bécs, Kunsthistorisches Museum

oldalán jelenik meg, a szemlélőnek háttal, míg katonái a jobb oldalon fejvesztetten menekülő törököket kergetik. Amennyire a régi reprodukcióból megállapítható, a budai vár látképe nyugati nézetű, és egy korabeli rézkarc alapján készült. A tizenkettedik, szintén elveszett darab a budai vár védőinek valójában ilyen formában meg nem történt meghódolását ábrázolja, amely az első. kisebb sorozatban is szerepelt. Ezen a kompozíción a háttérben a budai vár plasztikusan megoldott keleti látképét láthatjuk.

A kor szokásának megfelelően szabadrablás ígéretével buzdították a katonákat a végső erőfeszítésre. A budai fosztogatást ábrázolja a tizenharmadik kárpit. Ez a téma is szerepelt az első sorozatban, de itt sokkal magasabb művészi színvonalú megoldásban találkozunk vele. A vár belsejében a fosztogató katonák mellett a fővezér is megjelenik. Eltűnt a kompozícióról a kisebb sorozat megfelelő darabjának feliratot tartó sasmadara. Az utcarészlet topográfiai hitelessége nem áll vitán felül. Végül a tizennegyedik számot viselő kárpiton a már ismert fiktív diadalmenetet láthatjuk. A változtatás itt is az előző szőnyegéhez hasonló: itt allegorikus alakok helyett hajdúk vezetik a diadalszekér lovait. A budai látkép szintén megfelel a valóságnak, és a már idézett korabeli rézkarcra vezethető vissza.

Szeged visszafoglalása 1686. október 21-én történt, ezt ábrázolja a tizenötödik szőnyeg. A kompozíció az eddig tárgyaltaktól nem tér el lényegesen: az előtérben a vezér és kísérete, balra csatázó katonák. A négy utolsó darab

211