Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában (1686-1699) - Studia Agriensia 9. (Eger, 1989)

Darkó Jenő: Lipót császár által a magyarországi szerbeknek adományozott kiváltságok háttere

7. Vö.: Radonic, Jovan: Histoire des Serbes en Hongrie. Paris, 1919. - Stanojevic, Stanoje: Le role des Serbes de Hongrie. Paris, 1919. -Jorga, Nicolae: Geschichte des rumänischen Volkes im Rahmen seiner Staatsbildungen. Gotha 1905-1906. Uö.: Histoire des Roumains de Transylvanie et de Hongrie. Bucuresti, 1915-1916.

8. Szekfű Gyula: 1923. 109. 115.

9. Uo. 121. : „A felszabadító hadjáratok egyik hullámával a császári csapatok Szerbiát is megszállták, s mikor innen ki kellett vonulniok, velük jött a török bosszújától félve több ezer szerb család az ipeki patriarcha vezetésével ... 1. Lipót olyan nagy kiváltságokat adott nekik, hogy szinte államot képeztek az államban. . . . Még fontosabb alkalmazást talált a szerb népfaj a katonai viszonyok rendezésénél. ... Az Unna folyásától Erdély déli határáig terjedő, új védelmi vonalat, a katonai határőrvidéket szerbek, horvátok és részben oláhok szállották meg, akik a megyei szervezettől függetlenül katonai egységeket alkottak és egyenesen a bécsi udvari haditanácstól függöttek.”

10. Mousnier, Roland: Les XVIe et XVIIe siècles. Les progrès de la civilisation européenne et le déclin de l’Orient (1492-1715). Histoire générale des civilisations publiée sous la direction de Maurice Crouzet. 4. k. Paris, 1954. 229. skk. 256. skk. 261.: Az abszolutizmus tiszta típusának tartja az angolt, a németalföldit és a franciát, az utóbbira jellemző: „Une foi, une loi, un Roi.” - Ez a követelmény nem teljesült a német fejlődésben, illetve nem találjuk meg a Habsburgok abszolutizmusában.

11. Haselsteiner, Horst: Abszolutizmus és rendiség a Habsburg örökös tartományokban. Európa és a Rákóczi szabadságharc. Szerk.: Benda Kálmán, Bp., 1980. 140.

12. Uo. 145.

13. Uo. 141.

14. Zöllner, Erich: Geschichte Österreichs. Von den Anfängen bis zur Gegenwart. Wien, 1961. 246.: Österreichs Aufstieg zur Grossmacht (1648-1740). - Vö.: Hantsch, Hugo. - Die Geschichte Österreichs. Wien, 1953.2 2. k. 44.: Aufstieg Österreichs im Entscheidungskampf gegen die Türken. - Stadtmüller,'Georg: Geschichte Südosteuropas. Wien, 1950. 309. skk.: Der Staat der Habsburger. - Uö.: Geschichte der habsburgischen Macht. Stuttgart, 1966.

15. Haselsteiner, Horst, 1980. 145.

16. Taba István: A XVII. század végének telepítéspolitikája. Történetírás 1938. 101. - Jánossy Dénes: Die Territorialfrage der serbischen Woiwodschaft in Ungarn. Bécsi Magyar Történet- tudományi Intézet Évkönyve. Wien, 1933. 14. Az irányzat régebbi gyökereire világít rá: Dümmerth Dezső: Történetkutatás és nyelvkérdés a magyar-Habsburg viszony tükrében. Filológiai Közlöny 1966. 399. skk. - Vö.: Mályusz Elemér: Kaunitz über die Kulturpolitik der Habsburgermonarchie. Süd-Ostdeutsche Forschungen 1937. 1. skk.

17. Takáts Sándor: Kísérletek a magyar haderő feloszlatására 1671-1702. Magyar küzdelmek I. Bp. é. n. 272.

18. Privilégia per divos imperatores Leopoldum, Josephum et Carolum VI. etc. . . . medio excel- sae cancellariae aulicointimae clementissime concessa et confirmata. die 24. április, Anno 1743. - Vö.: Radonic, Jovan-Kostic, Mita: Srpske privilegije od 1690 do 1792. Beograd, 1954.

19. Takáts Sándor: i. m. i. h.

20. Privilégia per divos imperatores Leopoldum, Josephum et Carolum VI. etc. . . . medio excel- sae cancellariae aulicointimae clementissime concessa et confirmata. die 24. április, Anno 1743 . - Vö.: Radonic, Jovan - Kostic, Mita, 1954. - Radonic, Jovan, 1919. 203-205.

21. Hóman Bálint-Szekfű Gyula: Magyar történet. Bp. é. n. V. k. 394.

22. Takáts Sándor i. m. 277.

23. Takáts Sándor i. m. i. h.

24. Hodinka Antal: Ami a karlócai békekötésből kimaradt és következményei. Hadtörténelmi Közlemények 1935. 195.

25. Takáts Sándor i. m. 273.

26. A bevándorlás tényét a magyar történetírás is elfogadta. Vö.: Szekfű Gyula, 1923. 121. - Hóman Bálint-Szekfű Gyula, i. m. VI. k. 29. skk. - Hodinka Antal, 1935. i. h. - Uő., Az ipeki szerb pátriárka letelepedése hazánkban. Pannónia 1943. 96. - A bevándorlás tényét elsőként vonta kétségbe Nagy Lajos: Rácok Budán és Pesten. Tanulmányok Budapest múltjából. (XIII.) 1959. 57-101. - A bevándorlást a XVIII. századi összeírások sem valószínűsítik. Vö.: Darkó Jenő: Görögkeleti egyházszervezet és népesség a 18. században Magyarországon. (Egy

197