Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában (1686-1699) - Studia Agriensia 9. (Eger, 1989)

Csorba Csaba: A török végvárak ellenállási lehetőségei a felszabadító háborúk során

hanyatlása együttesen azonban odavezetett, hogy 1718-ban végleg kiszorultak a Dunától északra fekvő területekről.

A török elleni felszabadító háború a magyarországi vártörténetnek is sajátos fejezete, mintegy fordulópontja. De ez az időszak a várháborúk történetében is korszakhatár. A 17-18. század fordulója táján a várharcok egyre inkább elvesztik jelentőségüket. A várakban, erődökben összpontosított, azaz helyhez kötött, nem mozgatható haderő már nem annyira meghatározó tényező a háborúban, mint korábban. Igaz ugyan, hogy erődök és erődláncolatok még a II. világháború időszakában is léteznek, s a hadvezetés egyes országokban újra és újra makacsul illúziókat táplált ezek iránt, elterjesztve a „beve- hetetlenség” abszurd nimbuszát. Azonban a történelem ismételten rácáfolt az álmodozókra. A várak kora elmúlt a 17. századdal, s az ezeket felváltó erődökre is egyre inkább statisztaszerep várt. A történelemszemlélet romantikája azonban máig élteti a várak (és erődök) nimbuszát azon a koron túl is, amikor már idejük „lejárt”.44

JEGYZETEK

Az alapvető irodalomként használt művekre általában nem hivatkoztunk külön:

Magyarország történeti kronológiája. II. 1526-1848. Főszerk.: Benda Kálmán. Bp. 1982.

Magyarország hadtörténete I. A honfoglalástól a kiegyezésig. Főszerk.: Liptai Ervin. Bp. 1984.

Szakály Ferenc: Hungária eliberata. Budavár visszavétele és Magyarország felszabadítása a török

uralom alól 1683-1718. Bp. 1986.

Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században. Tanulmányok. Szerk.: Bodó Sándor és Szabó

Jolán. Eger, 1983.

Magyar és török végvárak 1663-1684. Szerk.: Bodó Sándor és Szabó Jolán. Eger, 1985.

Megyei és városmonográfiák bibliográfiai adatait lásd Bodor Antal-Gazda István: Magyarország

honismereti irodalma 1527-1944. Bp. - 1944.

1. Buda expugnata. Europa et Hungária. 1683-1718. A török kiűzésének európai levéltári forrásai I—II. Szerk.: Bariska István-Varga J. János - Haraszti György. Bp. 1986.

2. Gerő Győző: Az oszmán-török építészet Magyarországon (dzsámik, türbék, fürdők). Művészettörténeti Füzetek 12. Bp. 1980.

3. Lásd újabban: Fodor Pál: Török várerődítési munkák Magyarországon a XVI-XVII. században. Hadtörténelmi Közlemények 1979. 375-395. Generál Tibor: Buda katonai helyzete a hanyatló oszmán birodalomban és védelmének körülményei az 1686-os ostrom során. Hadtörténelmi Közlemények 1986. 403^136.

4. Magyar és török végvárak (lásd az általános irodalomnál).

5. Hegyi Klára: Egy világbirodalom végvidékén. Magyar História. Bp. 1976.

6. Hegyi Klára-Zimányi Vera: Az oszmán birodalom Európában. Bp. 1986.

7. Magyarország hadtörténete I. köt. A vonatkozó részt Nagy László írta.

8. Magyarország története 3. köt. Főszerkesztő Pach Zsigmond Pál, szerkesztő R. Várkonyi Ágnes Bp. 1985.

9. Szakály Ferenc: Hungária eliberata (lásd az általános irodalomnál)

10. Lásd az általános irodalomnál. A vonatkozó rész Nagy József Zsigmond munkája.

11. Sugár István: A török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon. In: Magyar és török végvárak. 229.

12. Magyarország története 3. köt. Bp. 1985. 1589.

13. Vö. Csorba Csaba: 17. századi végváraink a veduták és tervrajzok tükrében. Magyar és török végvárak. 131-151.

182