Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában (1686-1699) - Studia Agriensia 9. (Eger, 1989)
Siklósi Gyula: A székesfehérvári városfalak 1688-ban
területén népesebb településsel csak a honfoglalást követő időszakban találkozhatunk.5 Valószínűnek látszik az, hogy ekkorra már a vizenyős területek visszahúzódásával számolhatunk, hiszen nem csupán kiterjedt településhálózat alakult ki Géza fejedelem korára, de az úthálózat átalakítására, új csomópont kialakítására, sőt fejedelmi szállás kiépítésére is sor került.6 A mocsaras terület lassú kiszáradására utalnak a belvárost övező erődítési rendszert modernizáló munkálatok is. Bizonyos pontokon ugyanis (ÉNy-i rondella, majd olasz bástya, Monostor bástya) csak a természetes védelem csökkenése folytán vált szükségessé az építkezés. A területen a mocsár visszahúzódása egyre erőteljesebben észrevehető. Az 1689-ben készült La Vergne-féle felvételi rajzon például az egykori mocsár területén már szántóföldek, megművelt területek láthatók. Tanulságos Wa- thay Ferenc, a város egykori vicekapitányának festménye is: a törökök 1602- ben több mázsás ágyúkat vontattak az egykori mocsár területére, onnan lőtték a félig elkészült Monostor bástyát. A várost ábrázoló 18. századi metszetek és alaprajzok is az egykori mocsaras területen folytatott mezőgazdasági tevékenységről, sőt a vizenyős térség lassú betelepítéséről tanúskodnak. Ezt azonban nyilván meggyorsította az is, hogy a város környékén levő gátakat egyre inkább elhanyagolták. A mocsárvilág felszámolását a Sárvíz mocsarainak lecsapolása tette teljessé, ám a Lenin városrész építése előtt 1978-ban, esős időszak esetén a még jól kirajzolódó mocsaras terület határain belül gyakorta feltűnt a vadvíz. Ma már e helyütt is házak állnak. A fejedelmi, később királyi központ kialakulása összefüggött azzal, hogy Székesfehérvár közelében találkoztak az európai kereskedelem számára is fontos É-D-i és K-Ny-i utak. A letelepedést segítette a környező hegyek területéről könnyen beszerezhető építőanyag, tüzelő és élelmiszer. 3. Székesfehérvár első erődítésrendszerei, a fejedelmi földvár és a korai királyi vár. Mint azt Kralovánszky Alán kutatásaiból tudjuk,7 Géza nagyfejedelem korában megváltozik a településrend, útcsomópont áthelyezésre kerül sor a város közelében. Géza, vagy közvetlen elődei korára tehető annak a várnak a kialakítása is, mely Fehérvár legmagasabb pontján, a mai püspöki székes- egyház dombján állott. A vár a fejedelmi szállást és a nagyfejedelem négyka- réjos halotti templomát oltalmazta. A korai királyi vár négyszögletes, megközelítőleg négyzetes alaprajzú lehetett, melyet keletről és nyugatról újabb fallal erősítettek. A vár déli fala mellett félkör alakú teraszt alakítottak ki. A várfalak fogták körül IV. Béla király koronázási templomát, a Szt. Péter és Pál apostolokról elnevezett templomot, mely a négykaréjos Szt. Péter ősplébánia helyére épült, valamint a királyi palotát, melynek néhány részletét és épületplasztikai töredékét 1980 és 1987'között tártuk fel." Több helyütt is előkerült 10-12. századi kerámia a belváros és a középkori külvárosok területén. Tudjuk, hogy a belváros, sőt a Civitas Exterior (Budai külváros) területe, valamint a többi külváros egyes részletei a 12. századra már betelepülnek. Ennek ellenére nem valószínű - leg144
