Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában (1686-1699) - Studia Agriensia 9. (Eger, 1989)

Gerelyes Ibolya: A gyulai külső vár a visszafoglalás korában és a 17-18. századfordulóján

8. kép. A külső cölöpsor a rá épült 18. századi házzal

cölöplyukak fölött, e mélységtől pedig azok mellett, mintegy 40-50 cm vastagságban cserépkeménységűre égett, vörös színű, paticsos agyagfalat tártunk fel. A cölöplyukakban több helyen megtaláltuk az átégett, elszenesedett tölgyosz- lopok maradványait. A külső cölöpsor nyugati oldalán még három méter mélységben is átégett, faszenes agyagréteget bontottunk ki. Megfigyeléseink szerint ezt a külső sort a leégés után soha nem újították meg, hanem pusztulása után betemették. Valószínűleg vele egyidős volt, a mellette, tőle keletre húzódó második cölöpsor is. Ez ugyanis azonos mélységben hasonló leégés nyomait mutatta. Ezt a belsőbb sort azonban a török korban többszörösen megújították. A külső cölöpsor feltárása során igen minimális leletanyagot találtunk: mindössze néhány darab jellegtelen kerámiatöredéket, melyek éppen úgy lehetnek a 16. század közepén, mint a század végén készült edény darabjai. Egyértelműen a törökökhöz köthető jellegzetes darab a palánknak ebből a részéből nem került elő. A magam részéről a két külső cölöpsort az 1566.

135