Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában (1686-1699) - Studia Agriensia 9. (Eger, 1989)
Gerelyes Ibolya: A gyulai külső vár a visszafoglalás korában és a 17-18. századfordulóján
Iánk szétszedéséhez fogtak hozzá. A megkezdett bontás ellenére a vár nem volt elhagyatott, a belső várban német, a külső várban rác katonaság állomásozott.15 1705-ben, a Rákóczi-szabadságharc idején a vár ismét szerephez jutott. Károlyi Sándor - Rákóczi parancsára - elfoglalta a várost, majd a rácok rövid ellenállása után a külső várat is.16 A belső várat azonban sikertelenül ostromolta. A várból tüzelő német őrség kézigránátokkal a rácok elhagyott külső várbeli házait is felgyújtotta, és Károlyiéknak menekülniük kellett.17 A következő években a rác katonaság ismét visszatelepült a külső várba. Egy 1715-ös adat szerint az itt még mindig álló török dzsámit is ők használták.18 Ittlétük ideje azonban ekkor már igen rövidre szabott volt. A vár 1720-ig tartozott az aradi várparancsnok igazgatása alá. Ekkor a gyulai uradalom Harruckern János György udvari tanácsos birtokába jutott, aki az 1720-as évek elején a még itt élő rác katonákat családjukkal együtt kiköltöztette.19 Leopold Franz Rosenfeld császári hadmérnök 1722-ben készült felmérésén20 a külső várban a török dzsámi mellett jelzett kis házak az utolsóként itt élő rác családok otthonai lehettek. A rác katonaság kiköltöztetésével a gyulai külső vár végleg elvesztette katonai szerepét. II. A törökök építkezései és várerődítési munkálatai a külső várban 1. Történeti adataink és a korabeli felmérések A törökök által bevett várakban szinte minden alkalommal megfigyelhető, hogy a foglalás után a hódítók kisebb-nagyobb javításokat végeznek az épületen és a palánkon,21 elrendezik a hátrahagyott területet. Minden bizonnyal így volt ez Gyula vára esetében is. A foglalás után öt évvel, 1571. július 5-én kelt az a rendelet, mely megparancsolta a temesvári beglerbégnek, hogy a vilájet összes várát javíttassa ki, állíttassa helyre.22 Igen valószínű, hogy a felújítások során a temesvári vilájetbe tartozó gyulai várra is sor került. A gyulai szandzsák 1579-ben kelt összeírásában a külső vár külön városrészként szerepel: „a szultáni hassze szent dzsámi városnegyede” néven.23 Ez a bizonyos szent dzsámi minden bizonnyal azonos az Evlia Cselebi által említett Szulejmán dzsámival.24 Nagyon valószínű, hogy az ekkor összeírt 22 várbeli bolthelyiség egy része is e dzsámi körül épült fel. Ezt támasztja alá Evlia Cselebi leírása is, aki szerint a külső várban 100 (vagyis meglehetősen sok) zsindelyes ház állott.25 A külső vár tehát a török korban önálló városrészként élt. Az itt állomásozó katonaság létszámára vonatkozóan csak egy adatot ismerünk. E szerint 1590-91-ben a külső várban 140 müsztahfiz (gyalogos várvédő katona) teljesített szolgálatot.26 Valószínűnek kell tartanunk, hogy a várat és palánkjait a törököknek - legalábbis egy bizonyos szinten - folyamatosan rendben kellett tartaniuk. Erre vonatkozóan csak szórványos adataink vannak. így 1584-ből, illetve a hódoltság végén, 1687-ből van egy-egy híradásunk arról, hogy a törökök a környék magyar lakosságát a gyulai vár erődítési munkálataira kötelezték.27 129
