Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában (1686-1699) - Studia Agriensia 9. (Eger, 1989)

Gerelyes Ibolya: A gyulai külső vár a visszafoglalás korában és a 17-18. századfordulóján

Gerelyes Ibolya

A GYULAI KÜLSŐ VÁR A VISSZAFOGLALÁS KORÁBAN ÉS A 17-1 8. SZÁZAD FORDULÓJÁN

I. A külső vár története 1529-1722 között

A gyulai vár előváráról, vagy külső váráról írott forrásaink először 1529-ben tesznek említést. A Gyula várát ekkor ostromló Czibak Imre már az első nap elfoglalta és felégette az elővárat, majd három nap múlva a Körös vizét eltérítette, és magát a várat is körülfogta.1 Ezek szerint feltételezhetjük, hogy komolyabb védmű a külső várat ekkoriban még nem védhette.

1560-tól kezdve Kerecsényi László várkapitány erélyes fellépésének köszönhetően a vár erődítési munkálatai felgyorsultak.2 Paolo Mirandola olasz hadmérnök 1562-es felmérése szerint ekkor már - legalábbis fő vonalaiban - készen kellett álljon a külső vár is.3 (1. kép) Két évvel később, 1564 nyarán királyi biztosok jártak a gyulai várban. Jelentésükben Kerecsényi László várerődítési munkálatairól a következőket írták: „A vár igen erős, a palánkok kívül-belül hatalmas tölgyekből készültek, miket erős kötések fűznek egymáshoz. A palánkok belsejét vizes agyaggal töltötték meg és fabunkókkal keményre verték. A palánk bélése ily módon oly szilárd lett, hogyha a palánkkarók kidőlnek is.

1. kép. Paolo Mirandola 1562-es felmérés a gyulai várról

127