Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában (1686-1699) - Studia Agriensia 9. (Eger, 1989)

Bálintné Mikes Katalin: Kecskemét a seregek ütközőpontjában

Tatárszentmiklós nevű helyek és a budai kerületnek a Duna folyam partja felé eső más falui két év óta a katonai berontások által egészen elpusztíttattak, vagyonuk, élelmük s barmaiktól megfosztanak, . . . most a jól őrzött Buda várának az iszlám birtokai ezen végerősségének kijavítását s erődítését célzó építési munkálatok körüli szolgálatokra is berendeltetvén ...” kérte, hogy minden helységbe egy-egy védelmezőt rendeljen ki.40

1685-ben egyébként a hivatalos török követelések is nőttek, a harcok is folytatódtak. Érsekújvár felszabadítása után azonban a törökök visszavonultak.

A győzelem után a német csapatok nagy része téli szállásaira vonult, Peter Mercy altábornagy és Donath Heisler tábornok azonban előretört, és 1685. október közepe táján elfoglalta Szolnok várát, majd megszállta Szarvast és Tiszakürtöt is. Kecskemét város történetének egyik legnehezebb korszaka köszöntött be Szolnok német kézre jutásával, mert igaz ugyan, hogy véget ért számukra a közvetlen török uralom, de még évekig - 1688-ig - kettős hatalom és kizsákmányolás alatt álltak.

Peter Mercy altábornagy először 1685. október 16-án írt hevesi táborából Kecskemétre, és 200 000 porció kenyeret rendelt Szolnok irányába. Október 19-én, immár Szolnokról, teljes felhatalmazással ellátott követeket idézett maga elé, hogy velük a hadélelmezés ügyében megállapodhassék.41 A város küldöttei - gondolható, hogy nem jókedvükben, hanem kényszerből - elvállalták 500 lovas katona teljes ellátását, egész télre.42 Másutt - a pesti ház iratai közé keveredve — október 21., 22. és 28-i keltezésű 3 eredeti nyugta található, melyek szerint Franz Adam Khibel összesen 31 682 forint porciót átvett.4-'

Novemberre kenyér helyett 258,5 kassai köböl búzát, 155 db marhát, a bor helyett 2480 német forintot, a lovak részére pedig 3876 mérő árpát vagy zabot és 310 szekér szénát követeltek.44

Ezt az óriási megterhelést nem lehetett bírni, de némi könnyebbséget jelentett Pest megye közbelépése, ui. szolgabíráit Szolnokra küldte és megbízta a hadélelmezés megszervezésével. Darvas János szolgabíró november 18-án, alighogy megérkezett, írt a városoknak és községeknek, mindenekelőtt saját szükségleteiről kívánt gondoskodni: „. . . ami az konyhához kívántatik, ha pedig valami jó borocskát küld kegyelmetek, egészségére elköltjük.”45

November 20-án már közölte a városokkal és falvakkal az űj kivetést, amit a seregek két hónapra előre kértek. Eszerint Kecskemétre, az ide menekült szentkirályiakkal és szentlőrinciekkel, a nagykőrösiekre, az oda menekült ceglédiekkel együtt, a 15 Pest megyei és a 4 kiskunsági helységre 1 hónapra 546 kassai köböl búza, 266 köböl árpa és 6330 német forint beszolgáltatását írták elő. Ebből Kecskemétre a búza 43%-a, az árpa 41%-a, a pénz 28,5%-a jutott.46

Nagy volt a pusztulás már e rövid idő alatt is (1683 decemberétől 1685 novemberéig), mert míg 1683 decemberében még 30 helységre rótt ki porciót a Pest megyei szolgabíró, itt már csak 21-et sorolhatott fel, még Cegléd város lakosai is elmenekültek.47

Decemberben Darvas János utasította Kecskemétet és Kőröst, hogy egy- maguk „nyolczad nap alatt” tegyék le az egész megye 2 hónapi kvártélypénzét, 14 850 rajnai forintot, mivel a falvak messze vannak és késve hozzák. így volt Heves megyében is, ahol az egész quantumot (17 660 rajnai forintot) Gyön116