Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
A hanyatló fényű török félhold. 1683-1684
,A vármegye pusztulása, végtelen romlása miatt” e mérhetetlen terhek viselésére képtelen.311 A török kézben lévő egri vár alatt fekvő falvak lakosságának pusztulását mutatja egy 1684. évi összeírás:313 Kisbuda ........................................... 11 lakos K erecsend ....................................... 11 lakos F üzesabony..................................... 18 lakos D emjén ........................................... 22 lakos H ogy ezek az adatok családfőt vagy létszámot jelölnek, a forrás nem közli; minden bizonnyal azonban a családfők számát jelöli. *** 1684-ben - bennünket érdeklődőén, - az ország szívében, de a keleti tájakon is dúlt a harc. Az esztendő során nyugat - kissé északnyugat felől mintegy 110 km-nyire közelítette meg Lotharingiai Károly herceg szövetséges serege Egert. Ugyanis június 18-án Visegrádot vették meg a töröktől,314 s a Duna keleti oldalán Pest irányában tört előre a 40 ezer főnyi had,315 de Vác fölött Kara Mohamed budai vezérpasa mintegy 18 ezer fegyveresével az útját állta. E török csoportosításban találjuk Ahmed egri beglerbég pasával az élen a vilájet csapatait is, a temesvári, a boszniai, sőt egyiptomi török katonaság mellett. A boszniai csapatokat az az Oszmán pasa vezette, aki később 1686 tavaszán egri beglerbég lett, de a csúfosan elvesztett váci csata után alig tudta megmenteni életét, s kegyelemből pozsegai szandzsákbéggé minősítették vissza. Vác mellett az ütközet súlyos oszmán vereséggel zárult.316 Tizenkét nappal a váci csata után egy az erdélyi fejedelemnek írt levélből igen fontos és érdekes dolgokról értesülünk:,,. . . Vác- nál az törököt az német ármádia erősen megverte, az kik megmaradtak, Tisza-Duna közé szálltak. Vácban német praesidium317 szállott. . Ez az Egerhez közeli törököket ért csapás megrendítette a vilá- jet-székhely addig békés biztonságban élt lakosságát: „. . . az egriek az szolnoki hídon ötven, hatvan szekereken költöztetik cselédjeiket,3™ javaikat. . . Tömösvár felé . . . Az szolnoki törökök az túri (mezőtúri, S. I.) szekereket, marhákat mind behajtották, . . ,”319 nyilván Szolnokról is megindult a török polgári lakosság menekülése. 77
