Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
A hanyatló fényű török félhold. 1683-1684
A nagyvezér döntésében vitathatatlan kulcsszerepet játszott Thököly Imrének éppen török segítséggel kivívott 1682. évi felsőmagyarországi nagy katonai sikere, mely nyilván egyre hevesebben arra ösztökélte Kara Musztafát, hogy a magyarországi hódoltság nyugati határától alig 15 mérföldnyire fekvő császári főváros hatalmát végleg megtörje. A nagyvezér a Bécs ellen indított hadjárattal elvitathatatlan tanújelét adta abbéli szándékának, hogy az 1664-ben 20 évre kötött vasvári békét nem kívánja meghosszabbítani, sőt azt az általa alkalmasnak vélt időpontban magának a Habsburg-fővárosnak a megtámadásával félreérthetetlenül megszegi. A jeles orientalista, az Oszmán-ház történetének kiváló ismerője, Joseph von Hammer találóan írja a vérbe fulladt bécsi török ostrom után: „Most Bécs alól Győr felé való menekülésével, kezében a szent zászlóval, (tudniillik Kara Musztafa nagyvezér, S. I.) elvesztette tervét, hogy nyugaton egy mozlim birodalmat alapítson Bécs fővárossal, és vele, mint szultánnal. ”238 Hammernak ez a feltételezése azonban lehetetlen, részben mivel szultán kizárólag az Oszmán-családból származó személy lehetett, részben pedig egy másik, egy nyugati török birodalom felállítása abszurd elképzelésnek tekinthető. Thököly Imrének a törökök által való fejedelmi kinevezésével Magyarország immár négy részre oszlott: a Habsburg-uralkodóéra, az erdélyi fejedelemére, Thökölyére s az oszmán hódoltságra. Thököly, a „kuruc király” 1681-ben határozott biztatást, sőt ígéretet kapott Arnaut Uzun Ibrahim budai beglerbég pasától arra, hogy a Habsburg-uralom ellen támasztott felkelése ügyét jelentékeny török katonai erő fogja támogatni, segíteni. Ennek nyomán már 1681 nyarán Apafi Mihály fejedelem erdélyi magyar, valamint a közeli egri és a váradi pasák török csapatai, nemkülönben magának Thökölynek kurucai szeptember 25-én elfoglalták (Nagy)Kálló várát,239 de a fellépett egyenetlenkedés, viszálykodás véget vetett a katonai vállalkozásnak. Nem utolsósorban az egri török haderő e küzdelemben való részvételébe az is belejátszott, hogy a harcok várható színtere részben az egri vilájet területére, illetve azzal közvetlenül szomszédos térségre esett. S valószínűleg azért is kapott az egri pasa hadinépe az 1682-83. évi katonai vállalkozásban szerepet, mivel a vilájet nagy kiterjedése folytán - bár ismeretlen számú, - de kétségtelenül jelentékeny fegyveres erővel rendelkezett. 61