Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)

Török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon - Heves, Külső-Szolnok, Borsod vármegyék és a Jászság

A törökök számára a balaszentmiklósi palánkvár a mindenképpen rendkívül fontos szolnoki vár kelet felé való elővárának tekinthető; s így a hódoltság keleti szélén joggal különleges védelmi jelentőséget tulajdoníthattak neki.

Mivel ma már nyoma sincs e várnak, az erődítmény helyének meghatározásában különleges fontosságú a már idézett 1813. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvbe feljegyzett megfigyelés, mely szerint a katolikus templom és plébánia telkén sánc és árok nyomai voltak láthatók.210 Ezeket a múlt század 80-as éveiben még Balássy Ferenc is megfigyelte.211

Az 1940-es években Tóth Sándor még mást is talált Török- szentmiklós területén, s ezek alapján így írta le a hajdani balaszentmiklósi török palánkvár vizesárkának nyomvonalát:212 (A régi utcanevek helyett mai elnevezésük szerint említjük.)

A település nyugati részén, a tó mellett, a malom sarkánál indult valószínűleg az árok, vagy talán attól a ponttól keletebbre, majd, - nyilván az Alatkai útnak megfelelően haladván, - a László király és a Kossuth Lajos utcák telkei közötti udvarokon át húzódott. Tóth leírását kiegészítve, így érte el a Mező Imre utcát, s annak északkeleti végén, a Hunyadi téren és a Kossuth Lajos utcán át futott, ahol közel 90 fokos kanyarulattal észak felé tartott. Az árok folytatására Tóth Sándor a Rózsa Ferenc tér „alatt” talált rá. Valóban, e szakaszon fekszik a plébánia fundusa, ahol a XIX. század elején rátaláltak a vár nyomaira. A palánk északi fala minden bizonynyal a Batthyány utca, illetve telkein át vonult a kiindulási ponthoz.213

Ha ezt a leírt nyomvonalat Törökszentmiklósnak akár az 1845. évi, akár pedig a mai térképére vetítjük, zömében egy szabálytalan ötszögletű terülenáml elibénk, melynek alakja, de valamelyest még oldalai hosszának aránya is viszonylag megegyezik Georg Houfna- gel 1595-ös szép vedutáján ábrázolt palánkvárral. A német mester látképe szerint a török palánkvár négy szögletén 1-1 körbástya, az ötödiken pedig egy nagyobb méretű óolasz bástya állt. A leghosz- szabb felszakasz közepét pedig egy további rondella biztosította.214

A szolnoki Damjanich János Múzeum által 1982-ben végzett szondázó ásatás során Kovács Gyöngyi régész a Rózsa Ferenc téri katolikus plébánia kertjében nyitott szelvények egyikében

9-10 m-es szakaszon rátalált a palánkvár falának maradványaira. Fény derült a fal szerkezetére. Jól kivehető volt a földbe vert cölöpök árka, sőt a cölöpök famaradványai is előkerültek. A 2 m-en55