Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)

Török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon - Heves, Külső-Szolnok, Borsod vármegyék és a Jászság

ról tájékoztatták, hogy a várban 500 katona állt fegyverben, de a hűbéres lovasokkal és a dzsbelikkel a szandzsákbég hadereje elérte a 3 ezer főt.197 A szolnoki várhoz az 1660-as években 300 timárbirtokos tarto­zott.198 BALASZENTMIKLÓS (TÖRÖKSZENTMIKLÓSI A balaszentmiklósi török palánkvárra az első levéltári adatot fegyveres őrsége 1556. november 6-i kimutatásában találtam.199 A Balaszentmiklóson állott török palánkvárról, a „castellum Sancti Nicolai”-ró\ a kortárs, Istvánffy Miklós az 1572. esztendő eseményei során emlékezik meg, amikor Karácsony György nagy­bányai oláh, a „fekete ember” által vallásilag fanatizált, anabaptista szokásoknak hódoló tömeg apokaliptikus várakozással falai alá vo­nult, hogy harsonáinak szavára leomoljanak falai, akárcsak Jerikóé, vagy pedig tűz martalékává váljanak.200 (Ezzel kapcsolat­ban meg kell említenünk, hogy Istvánffy téved, amikor az 1570. esz­tendő eseményeit 1572-ben írta meg.) Vidovich György Istvánffy- fordításában 1867-ben régies szóhasználattal ,jzent-miklósi várkas- tély”-nak említi.201 Tudnunk kell, hogy a középkori Balaszentmiklós mai neve T örökszentmiklós. Az 1831. évi egri érseki canonica visitatio hozta először kapcso­latba Balaszentmiklósi az 1552. évi nagy török hadjárat szolnoki ostromával, azt írván, hogy Heréit Ali budai pasa Szolnok alá ér­kezvén seregével, Balaszentmiklós tágas mezején telepedett le, a földsáncból, árokkal magának „praesidium"-ot készíttetett. A sánc és az árok nyomai az egyházlátogatás során a templom és a plébánia telkén még felismerhetők voltak.202 A canonica visitatio leírása nyilván Istvánffy Miklós történeti munkáján alapszik, de a kortárs szerző ekkor nem említi Balaszent- miklóst, csupán arról ad számot, hogy Ali budai pasa Ahmed pasa és nagyvezér megérkezéséig „megszállta”, azaz körültáborozta Szolnokot, s „a megszállottakat rémíteni akarta, s tőlük az ellenséget és a közlekedést elzárni. ”203 Ennek a nyomán terjedt el azután az a nézet, hogy a balaszent­miklósi palánkvárat az 1552. évi szolnoki ostromműveletek kapcsán építették a törökök. Tóth Sándor véleménye szerint 1553-54-ben 53

Next

/
Thumbnails
Contents