Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)

Török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon - Heves, Külső-Szolnok, Borsod vármegyék és a Jászság

te lehetetlenné teszi, és csak a legcsekélyebb részek, szinte csak nyomok feltárásával kecsegtethet. Szolnok első okleveles említését I. Géza egy 1075-ben kiadott oklevelében találjuk, civitasként titulálva.188 Krónikák és oklevelek évszázadokon át mint civitasról tesznek említést.189 A szolnoki ispánsági vár azonban a XVI. század derekára telje­sen elenyészett, nyoma veszett, úgyhogy amikor 1550 szeptemberé­ben Salm Miklós és Báthori András csapataik élén Szolnokra érkez­tek, hogy ott egy várat építtessenek, Salm arról tett jelentést Nádas- dy Tamás nádornak, hogy „. . . az erődítéseknél azonban nagy ne­hézséget okoz, hogy nincsenek nyomok, vagy jelek, melyek mutat­hatnák, hogy ott azelőtt valamilyen erősség állott volna . . . ”190 Ekkor a szolnoki várat a Tisza és a Zagyva folyók torkolatának nyugati szögletében úgy építették meg, hogy a torkolatától északra és nyugatra 300-400 méterre a Zagyvának egy új medret ástak a Tiszá­hoz, s így a Zagyva villásan elágazó két ága és a Tisza között kialakí­tott háromszög alakú „sziget”-en emelték az erődítményt. Egyéb­ként Kaposvári Gyula e térségre teszi az ispánsági vár helyét is.191 A szabálytalan trapéz alaprajzú vár palánkfalazatú volt, négy szögletén egy-egy bástyával. Amíg azonban valamennyi XVI­XVII. századi látkép körbástyákat ábrázol, valójában - amiként a XVII. századvégi és XVIII. századi mérnöki felmérések tanúsítják, - a szolnoki várnak óolasz szögletbástyái voltak.192 S amíg a veduták a bástyákat palánkból megépítettnek ábrázolják, addig a munka lektora, Vass Előd turkológus-történész szerint kőből készültek. A törökök 133 évre terjedő uralma alatt a szolnoki váron semmi lényegeset nem változtattak. Evlija Cselebi személyes megfigyelése szerint a palánkfalak vastagsága 15 lépés volt.193 A vár falát három kapu törte át. A dél felé nyíló vízikapu a Tisza partjára szolgált, a nyugati az úgynevezett külvárosba veze­tett, de azon át jártak Szeged felé, a keleti kapu pedig az Eger felé vezető útra nyílott. A vár területén állott a mohamedánok mecset­je, a szandzsákbég háza s a török életben elmaradhatatlan fürdő­ház.194 A vár 1550-ben való megépítése során a Tisza és a Zagyva nyu­gati szögletébe települt várost is palánkfallal vették körül; sőt a fala­kat a Tiszát a Zagyvával összekötő vizesárok biztosította. A város­falon a látképek 5 bástyát ábrázolnak, s Evlija Cselebi is ennyiről 51

Next

/
Thumbnails
Contents