Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
Török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon - Heves, Külső-Szolnok, Borsod vármegyék és a Jászság
Marx térnek megfelelően állott a kolostorerőd előterében kiépített három szögletbástyás palánkfala a várnak. A jászberényi török erődítmény őrsége 1568-69-ben 392 katonából állt,172 tehát nem volt lényegtelen. 1594-ben viszonylag erős tüzérséggel is rendelkezett. Ágyúparkjuk 15 lövegből, közte 1-1 Singerinből, Cammer Stuckból és tarackból, 5 sugárágyúból s 3 fal- konétából állt, melyet 10 szakállaságyú és 2 seregbontó egészített ki. Bőségesen el volt látva a helyőrség lőszerrel is. A muníciókészlet sorában szerepelt 49 db úgynevezett „kigyós” ágyúgolyó, mely talán láncos lövedéket jelent.173 A XVI. század végén tehát a jászberényi kolostorerődöt viszonylag jól megerősítettnek mondhatjuk. Az erőd török helyőrsége 1594-ben annak a hírére, hogy Christoph Tieffenbach május 1-én 10 ezer főnyi seregével győzelmet aratott Túránál az igazhitűek csapatai felett, felgyújtotta az erődítményt és sietve elhagyta a gondjaira bízott katonai bázist.174 Minden valószínűség szerint a palánk fala is áldozatul esett a menekülő törökök pusztításának. A város lakossága is szétfutott. 1617-ig üresen, lakatlanul, pusztán maradt az elpusztított város, mely pedig korábban oly népes volt.175 1621-ben egy szultáni oklevél Jászberény pusztulását és elnéptelenedését annak tulajdonítja, hogy az országút mellett feküdvén, az utasok és a palánkban lakó fegyveresek is erősen háborgatták.176 A török végvárvonalhoz tartozott Jászberényről 1632-ben és 1668-ban is úgy emlékeznek meg a törökök, mint „határszéli város”-ról.177 A hódítók „tetemes kárára” semmiképpen sem volt közömbös Jászberény lakatlan volta, hiszen számottevő adóbevételtől estek el, ezért 1618-ban és 1619-ben II. Oszmán kedvezményekkel próbálta visszaédesgetni elmenekült, szétszéledt lakosságát.178 Láthatóan a törökök kezdeményezése sikerrel járt, mert 1620- ban Húszéin budai beglerbég pasa meghagyja a jászberényi lakosoknak, hogy városukat „palánká”-nak nevezett módon „karózat- tal” erősítsék meg. Ezért az a kedvezmény járt, hogy a herényieknek nem kellett Hatvanba menniök vármunkára.179 A lakosság e kedvezménye azonban csak a palánkfal építése tartamára volt érvényben, mert 1646-ban s az 1650-es évekből fennmaradt török források szerint Hatvanban már vármunkát kellett végezniük.180 A helybeliek által újonnan felállított palánk helyéről és kiterjedéséről nincsenek adataink. 49
