Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
Török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon - Heves, Külső-Szolnok, Borsod vármegyék és a Jászság
CSERÉP VÁRA Az 1596-ban török kézre került várról rendkívül kevés, szinte semmitmondó adattal rendelkezünk, noha a vilájet székhelyének, Egernek olyannyira keleti elővára volt, hogy közvetlenül a tényleges hódoltság keleti határán volt hivatva őrködni. A kicsiny vár Cserépváralja települése feletti 291 m magas kúpszerű hegyen állott, miként arról fennmaradt igen szegényes maradványai tanúskodnak.136 „Cherep” falut 1248. február 24-én IV. Béla Lampert egri püspöknek és egyházának adományozta, más gazdag javak sorában. A királyi adománylevélben az uralkodó engedélyt adott az egri püspöknek, hogy a „Fyzerku” vagy „Kerekku” nevű helyen várat építtethessen.137 Ennek alapján méltán feltételezhető, hogy az elnyert királyi engedély birtokában az egri egyházfő vetette meg Cserépvár alapjait, s létesült alatta Cserépváralja kis települése. Cserép a XIV. század végén idegen kézre jutott, de 1399. június 1-én Daroch-i Thyboldy Mihály „de genere Versur” azt vissza- bocsátja István egri püspöknek.138 Cserépvár azonban később, ismeretlen körülmények között véglegesen elvész az egri püspöki javak sorából. A török kézben lévő Cserép vára egyetlen javítási munkálatairól vallanak az 1614-ből fennmaradt levéltári adatok. Ekkor Ibrahim egri beglerbég pasa irányítja a munkálatokat.139 A vár felderíthető maradványairól a mai napig sem készült régészeti leírás, de érdemleges kutatásáról sem tudunk; sőt még csak durva alaprajzi vázlattal sem rendelkezik az Országos Műemléki Felügyelőség,140 vagy éppen a helyszín fényképfelvételével a miskolci Herman Ottó Múzeum. EGER A térség legjelentékenyebb török várának és a városnak ismertetésével annak a felszabadító hadjárat során ostromgyűrűbe vétele kapcsán foglalkozunk részletesen. 41
