Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
Eger visszavétele után a nagy várak kapitulációs egyezményei. 1687-1694.
EGER VISSZAVÉTELE UTÁN A NAGY VÁRAK KAPITULÁCIÓS EGYEZMÉNYEI 1687-1694. Méltán érdeklődésre tarthat számot Eger kapitulációja kapcsán a törökök kiűzésére indított háború hadműveleti főiránya szárnyain nem ostrom árán, hanem hosszabb, vagy rövidebb, de mindenképpen a visszafoglaló hadak részéről áldozatokat nem kívánó, biztos ostromzár révén feladásra bírt és megszerzett nagy várak megadási egyezményei, melyeknek mintegy példájaként éppen az egri szolgált, s ily összehasonlító módon nem is kerültek tárgyalásra.964 Az így szóba jövő várak a következők: 1 EGER ........................... 1687-ben 91 évi hódoltság után S ZÉKESFEHÉRVÁR . 1688-ban 86 évi hódoltság után SZIGETVÁR .............. 1689-ben 123 évi hódoltság után K ANIZSA ..................... 1698-ben 90 évi hódoltság után V ÁRAD ....................... 1692-ben 31 évi hódoltság után G YULA ....................... 1694-ben 128 évi hódoltság után I gen érdekes és tanulságos képet nyerünk, ha e várak megadási egyezményeit az egri megállapodás tükrében vesszük vizsgálat alá, és összehasonlítjuk azok létrejöttének körülményeit, s egyes pontjait; nem feledve azt, hogy a hat helység közül három, Eger, Kanizsa és Várad vilájet székhelye volt. A hat vár közül csak kettőnél volt alacsonyabb rangú tiszt: alezredes, - véletlen folytán mindkettő olasz, - a blokád parancsnoka: Egernél Johannes Baptista Doria őrgróf és császári kamarás, Szigetvárnál pedig Gabriele Vecchi gróf. Gyula esetében ugyan Polland tábornok kapott parancsot, hogy őrizze a Maros mentét és akadályozza meg a temesvári törökök felmentő vállalkozásait; sőt Hofkirchen tábornok is éberen rajta tartotta a szemét Gyulán; de végül is a kiéheztetett gyulai törökök Szegeden, Hans Josef báró Houchin császári tábornokkal kötötték meg a kapitulációs egyezményt. 281
