Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)

Sírok, Szarvaskő és Cserép vára felszabadul. 1687. október 8-30.

néven írta össze a Szepesi Kamarai biztos, s hogy a várnak csak a „belső rész”-e maradt épen, s a többi, azaz a külső részek fel voltak égethetők, arra enged következtetni, hogy a belső rész volt a tulajdonképpeni erődítmény, s azt palánk vette körül, mely könnyen eshetett a tűz áldozatául.788

Szarvaskő, Sírok és Cserép vára elfoglalásával még teljesebb, tökéletesebb lett az Eger köré vont fegyveres blokád.

***

Az egri ostromzár történetének eddig ismeretlen, de jelentékeny esemény színhelye volt a blokád főhadiszállása. Erdélynek a Habsburg-császár számára való elfoglalása után Lotharingiai Károly herceg haza indult. Útközben november 13-ára magához rendelte Carafát Tokajba, hogy „az Erdélyben és Felső-Magyarorszá- gon maradó csapatok irányításához szükséges parancsokat megadja.” Bár tudta Caraffa tábornok, hogy a herceg Egerbe is ellátogat, megmagyarázhatatlanul mégsem tartott vele.(!) Tokaj -Ónod érintésével 1687. november 18-án a török Egert ostromgyűrűbe szorító csapatok főhadiszállására érkezett a szövetséges hadsereg főparancsnoka, „hogy megszemlélje az ostromzár állapotát. ” Doriától nyilvánvalóan megkapta a főparancsnok a szükséges tájékoztatást a blokád állapotáról. A következő nap már Hatvanban, majd 20-án pedig Budán volt Lotharingiai Károly, hogy onnan tovább Bécsbe utazzon.788“

229