Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
Sírok, Szarvaskő és Cserép vára felszabadul. 1687. október 8-30.
sírok, szarvaskő ÉS CSERÉP VÁRA FELSZABADUL 1687. OKTÓBER 8-30. Doria Eger alatti táborának két szárnyán, keleten Cserép, nyugaton Sírok, Egertől északra pedig Szarvaskő várát kellett meghódolásra kényszeríteni. Ezeknek a kis erődöknek az elfoglalása nyilván csak csekély erőt vett igénybe. A szakirodalomban általában az a nézet terjedt el, hogy ez az Eger körüli három kis vár őrsége már az ostromzár kialakulása során Egerbe menekült, pusztán hagyván a gondjaira bízott erődöket. A legmesszebbre ezen a téren Balássy Ferenc ment, aki azt állítja, hogy már 1687. június 25. előtt birtokba vették a keresztény csapatok e várakat, ugyanis azt követően haditanácskozásra került sor Szolnokon a további teendőket illetően.783 * * * Eger északi elővára, Szarvaskő kb. 10 km-nyire emelkedik. A felszabadító keresztény csapatok természetesen Szarvaskő várát sem kerülték el. Az Eger környéki három kis vár közül elsőnek szabadult fel a 91 esztendős török uralom alól. A kortárs, Giovanni Ja- como de Rossi közli, hogy 1687. október 8-án az olasz őrgróf Alessandro Vitelli ezredes foglalta el csapataival; - nyilván minden harc nélkül adta fel maroknyi őrsége. Tudjuk az Eger köré vont zárógyűrűben felsorakozott erők elhelyezkedéséből, hogy Vitelli ezredes csapata a mai Felnémet déli térségében foglalt állást és ott építette ki sáncát, biztosítva, lezárva a Szarvaskő felé vezető országutat. Nyilván ebből adódott, hogy éppen ő kapott parancsot Szarvaskő bevételére. Domonkos Jakab a Szepesi Kamara részére még Szarvaskő birtokbavétele napján elkonfiskálta a várat és hadifelszerelését, gondosan leltárba véve azt. Az összeírás bevezetője megjegyzi, hogy a kicsiny vár („arcu- la”) hegyek és erdők között áll, s nagyobb részében romos és elpusz225
