Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)

Az egri vilájet

egri beglerbég pasa parancsnoksága alatt álló katonaság 27,3 százalékát a hűbéres szpahi lovasság alkotta, s állandó zsoldos katonasága pedig fegyveres erejének 72,7 százalékát tette ki.

Hitelt érdemlő források hiányában nem ismerjük a hatalmas kiterjedésű egri vilájet lakosainak a számát sem. Vass Előd különböző török adatok egybevetése alapján úgy becsülte, hogy 1663-1664-ben az egri elájetben 29 ezer keresztény élt, - de ezt Hegyi Klára az 1982. október 20-21-én Noszvajon tartott tudományos tanácskozáson megkérdőjelezte, mivel „tényleges források erről alig állnak a rendelkezésünkre.”25

Az egri vár s az ahhoz kapcsolódó hatvani és szolnoki erődítmények elsődleges feladata a magyarországi török hódoltságnak, s kivált annak központjának: Budának kelet felől való védelme volt. Ezt tanúsítja az is, hogy a budai vár felszabadító küzedelmei során, - amint azt majd részleteiben is látni fogjuk a későbbiek során, - az egri beglerbég pasa csapatai több tehermentesítő, elterelő akcióra vállalkoztak. De nem elhanyagolható szerepet kapott az egri török katonaság a Tisza vonal védelmében, kivált pedig a tőle észak felől, Szécsény-Ónod között hosszan elnyúló ívben felsorakozott Habs- burg-bázisok, illetve haderejük nyugtalanításában, zavarásában.

Az egri vilájet számottevő fegyveres ereje, - bízvást mondhatjuk, - kulcsszerepet töltött be a 17. század során a török-szövetséges erdélyi fejedelmek: Bethlen Gábor, kivált I. Rákóczi György és Apafi Mihály, valamint Thököly Imre katonai akciói támogatásában. Ezen vállalkozásokban a budai és a temesvári beglerbégek hadinépe voltak segítőtársai, de láthatóan az egri pasa katonasága vitte a főszerepet. Mivel az egri török haderőnek ebbéli igen jelentékeny szerepe eleddig feldolgozatlansága folytán merőben ismeretlen, az idevágó gazdag levéltári forrásanyag alapján szemléletesen hű képet nyújt az alábbi hiányt pótló összeállítás.

1616. június. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem portai követéhez intézett levelében utasítást ad, hogy kérjen a szultántól katonai támogatásra szóló parancsot, hogy azután „az egri, tömösvári hadat az mi hadunknak egy részével a Léva táján a Garam mellé szállítjuk, úgy Érsekújvárból, Nógrádból egy ember sem mehet egyfelé, sem másfelé . . .”26

1620. június 20. Haszán budai pasa Bethlen Istvánhoz írt leveléből: . . A . . . budai, egri és temesvári tartomány (vilájet,

S. I.) beglerbégjeihez, valamint minden szandzsákbégjeihez külön- külön parancsolat ment a fényes portáról, s a határt őrizze és őriztes16