Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
Hadműveleti tervek az 1687. esztendőre. Az egyik cél Eger bevétele
Eger javasolt ostroma kapcsán az, hogy felvetette a Balkánm felől, Belgrádból az Alföldön át esetlegesen előnyomuló felmentő oszmán seregnek Eger alatt való megjelenésének lehetőségét. Lotha- ringiai Károly e haditerve betekintést enged abba is, hogy egy-egy év hadjárata céljának kitűzésében minő jelentékeny szerepet szánt a főparancsnok az uralkodónak. Egyébként Bádeni Lajos is megegyezett Károly herceggel abban, hogy Eszéknél a drávai átkelés, átjárás okvetlen megszerzésének kulcsfontossága van a törököktől visszafoglalt magyarországi területek biztonságos megtartásában. De amíg a főparancsnok Eszék megszerzése utáni következő lépésben Eger, addig az őrgróf Szigetvár ostroma mellett foglalt állást.607 Lotharingiai Károly haditerve - amint majd látni fogjuk, - nem csekély változtatással került megvalósításra. A keresztény hadak ugyan Eszéket elfoglalták, sőt a Szerémségből is kiűzték az ellenséget, de Székesfehérvár ostroma már fel sem merült, viszont Eger visszafoglalására nem nagy szövetséges haderő bevonásával vívandó ostrom árán, a hadjárat kezdetén került sor, hanem a tüzérség teljes mellőzésével, viszonylag szerény katonai erő felhasználásával a vár és a város köré vont blokád ugyan lassú, de biztos, és a felszabadító csapatok életét maximálisan kímélő szorításában kapitulált. Sőt eredetileg nem is tervezett akció keretében maga a fő- parancsnok seregét Erdély megszerzésére vezette. Kétségtelen azonban, hogy Eger 1687-ben való megvétele, ha megváltozott keretek és körülmények között történt is, de Lotharingiai Károly Buda visszavívása után készített haditerve sarkalatos követelményeként került keresztény kézre. 1687 májusában Lotharingiai Károly herceg hadműveleti naplójába már ezt jegyezte fel: „Buda felszabadításáról szólva tanulságosnak tűnik, ha másról is beszélünk s a török kézben lévő Eger felé nézünk. Ennek a magyarországi hadműveletek szempontjából egyáltalán nincs jó hatása. A helyőrségük nemcsak Pestig portyázik, hanem adózás alatt tartja Felső-Magyar ország megyéinek nagyobb részét, s a felvidéki bányavárosok területének egy részét. Ez az egyetlen hely, mely megakadályozza, hogy a császár őfelsége ne tudja megszerezni a több mint száz helységből álló vidéket, mely innen egészen Szatmárig tart. Nem lehet úgy egyszerre két olyan hadműveletet vezetni, melyből az egyiket elkezdeni, a másikat előkészíteni kell. Az élelmiszer, a lőszerszállítmány beszerzésére, s a szükséges ágyúknak a legalkalmasabb helyre való szállítására bizonyára fenn 165
