Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
Hadműveleti tervek az 1687. esztendőre. Az egyik cél Eger bevétele
18 hónappal azelőtt a már azóta tőlük elfoglalt földekről összehord- tak maguknak Egerbe. „Eger teljesen sziklán álló hely, melyet tüzes golyók révén az ostromlók maguknak megszerezhetnek. Egert alacsony, fából épült házak teszik ki, semmiféle föld alatti menedékük nincs. A törökök megzavarásában nem lehet bízni, de a hosszú éhezés és betegség remélni engedi, - írja Caraffa, Kinski grófnak, -hogy a katona megtörik. És ki ócsárolja az ostromló tüzes hadiszerszámot a törökök ellen? Azok a megadás hasznával járnak. A hadnak szerencsét ígér, s Egernek 8 nap alatt való biztos megszerzését. ” A továbbiakban Caraffa elpanaszolta Kinskinek, hogy ő nagyon jól tudja, honnan támadnak tervezete ellen. Ez azért érintette a legérzékenyebben őt, - mert mint levelében olvasható - sokan irigylik, hogy ő kedves személy a császár előtt, akinek „nagy dolgokat” tanácsol, melyek kevés katonai erővel és maga költségén végre is hajthatók. Büszkén jelenti ki levelében, hogy ő tervezete előterjesztésével teljesítette katonai kötelességét.601 Gróf Kinski valóban el is járt Antonio Caraffa érdekében Habsburg Lipótnál, bemutatva a császárnak hozzá intézett levelét. Az uralkodó úgy érezte, hogy nem hagyhatja kedves embere panaszkodását válasz nélkül. Kijelentette az altábornagynak írt levelében, hogy terve rosszra fordulása mögött nem vetélytársainak irigysége, hanem a katonai dolgok hasznos volta húzódik meg, s annak alapján döntöttek Eger ügyében. Ez azonban nem azt jelenti, mintha Caraffának most visz- sza kellene húzódnia Eger kérdésében. Utasította tábornokát, hogy ne tegye lehetővé „az egri ellenségének, hogy az a szomszédos területeken portyázhasson. Azt kívánta az uralkodó, hogy Egert állandó haderővel erősebben támadja.602 Kétségtelen tény, hogy a bécsi hadvezetőségnek nem volt köny- nyű dolga az 1687. évi hadműveleti tervek kimunkálása során. A török Magyarországról való kiűzésének legkövetkezetesebb, legaktívabb mozgatója, valósággal motorja XI. Ince pápa, bécsi nunciusa révén a császárhoz híven, Belgrád megvívása mellett foglalt állást. Az Udvari Haditanács tagjai, sőt maga Lotharingiai Károly herceg főparancsnok is azon az állásponton voltak, hogy fontos török katonai bázisoknak tekinthető várakat nem hagyhatnak a hátukban.603 161
