Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)

Az egri vilájet

A török utazó szerint tehát 3 ezer harcos állt akkor fegyverben Egerben. De arról is tájékoztatták őt, hogy 3 ezer teljesen felszerelt „ma- zuldzsi”-val is számoltak.17 (Vass Előd véleménye szerint az „arab katona” Karácson hibás fordítása lehet, ugyanis a törökök - Bayerle Gusztáv bloomingtoni [USA] egyetemi tanár neki adott tájékoztatása szerint - az arabokat nem fegyverezték fel.)

Hatvanban, az elájet másik fontos Heves megyei várában Bethlen Gábor 1625-1626-ban 300-300 lovas és gyalogos katonáról kapott értesítést.18 (1562-1563-ban még lényegesen kevesebb fegyveresből állt a hatvani vár helyőrsége, ugyanis akkor csak 453 harcost mutatott ki egy hivatalos zsoldlista.19 Evlija Cselebi érthetetlenül hallgat a vár állandó zsoldos helyőrségéről, s annak létszámáról, csupán a javadalmas közli, hogy 9 ziamet-birtokos és 257 ti- már-birtokos által kiállított lovaskatonája volt a hatvani várnak.20

Az igen fontos szolnoki várnak Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szerint 500-500 lovas és gyalogos katonája volt.21 Evlija Cselebi szerint viszont az 1660-as években Szolnokon jártakor feltűnően kevés, csak 500 katona adta a vár őrségét. De arról tájékoztat, hogy a javadalmas lovasokkal és a dzsebelikkel a szolnoki szandzsákbég hadereje elérte a 3 ezer főt.21

A balaszentmiklósi palánk fegyveres erejéről csak egy 1561— 1562. évi zsoldfizetési kimutatás nyújt tájékoztatást, mely szerint akkor 237 katonából állt az őrsége.23

Az egri vilájet teljes fegyveres erejének a számáról eddig nincsenek adataink. Vass Előd azt számadásai alapján kb. 9238főre becsüli, hozzátéve azt, hogy ebből a zsoldos állandó katonaság kb. 6718, a javadalmas szpahi lovasság pedig 2520főre tehető.24 Eszerint tehát az

Török janicsárföveg. (Badisches Landesmuseum, Karlsruhe)

15