Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)

A vármegye keserves élete 1686-ban a katonai terhek elviselhetetlen súlya alatt

Mercy katonái mindössze tehát kerek 5 hónap alatt Gyöngyös városának és Heves megye délnyugati részén fekvő 15 falunak rendkívül súlyos veszteséget jelentettek a 73.921 forint 7 krajcárra rúgó kárral. A Hatvan és Gyöngyös közötti falvakban elszenvedett károkról, a károsult személyektől tételesen felvett lajstromban mindenféle érték szerepel: mindennemű állat és termény, ruhanemű („öltöző köntös”, „salavardi”, „losnak”, menték, szűrposztó, csizmák stb.) bőr, konyhai edények, ládák „portéká”-stól, „padkás láda” stb. csakúgy, mint bor és pálinka. A gyöngyösi Szécsényi Szabó Györgynek pedig „amidőn őkegyelmes Szolnokban vasban volt,” 100 köböl borának hordói fenekét „kivágták”.

Mi sem jellemzőbb Mercy fegyvereseinek embertelenül kapzsi magatartására, minthogy Atkár katolikus templomának egyházi felszerelése is áldozatul esett fosztogatásuknak.

Úgy véljük, hogy nem lenne teljes értékű Heves és Külső-Szol- nok törvényesen egyesült vármegyék török uralom alól való felszabadítása időszakáról rajzolt kép, ha nem tekintenénk át a nagy kiterjedésű megye településeinek 1686. év végi helyzetét. Erre legkifejezőbben éppen 1686. december 20-án tartott közgyűlés elé terjesztett megyei portaösszeírás derít fényt. Bár néhány falu hiányzik a lajstromból, de így is becses dokumentuma e korszaknak, jól mutatván, hogy milyen kicsinnyé zsugorodtak a kettős megye települései.585 Az egyes települések után a porták száma van feltüntetve. Az 1647. évi 36. törvénycikk adóalapként egy-egy portát 4—4 olyan jobbágyháztartásban határozott meg, melynek mindegyike 4 vagy 6 ökrös ekével rendelkezett. Fél portának viszont csak 2-2 ökrös ekés - összesen tehát 8 saját ökrös-jobbágyháztartást tekintettek. Azonban egy portaként vettek számításba 16 olyan jobbágy- vagy zsellérháztartást, melyeknek nem volt igásökre. - A portaszám alapján tehát nem határozható meg egy-egy falu népességszáma egyértelmű határozottsággal, de jó képet nyújt azok gazdasági erejéről.

Első járás

Adács .......................................................... 1

Alattyán ...................................................... 1

Atkár ........................................................... 13/4

C

sány........................................................... 21/2

Detk ............................................................ 1/2

E

cséd ........................................................... 2

149