Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
A vármegye keserves élete 1686-ban a katonai terhek elviselhetetlen súlya alatt
A deputátusnak Kassára való utazására azonban mégsem került sor, mivel 1686. január 26-án a szolnoki királyi hadbiztos és Gyöngyös város között „őfelsége katonaságáénak Pest-Pilis és Solt, valamint Heves és Külső-Szolnok vármegyékre kivetett katonai téli elszállásolási kötelezettségüknek az utóbbira eső részét illetően „megállapodás” jött létre. Eszerint az eredetileg kivetett 35 ezer forinton belül a már kifizetett 10 ezer forinton felül még esedékes 25 ezer forintot 5 hónap alatt, 1685. decembertől 1686 áprilisig számítván, a szolnoki hadbiztosságnak a város kifizetni tartozik. Hogy a vállalt kötelezettség teljesítése „annál biztosabb legyen,” három személyt: Sütő Gergelyt, Kállai Isvánt és Nagy Mártont, Szolnokon „visszatartják”. Ezzel szemben Mercy altábornagy garantálta Gyöngyösnek, hogy ez idő alatt sem katonai exekúcióval, sem más „kártétel”-lel nem fogja sújtani a várost. Mód nyílott arra is, hogy a tartozás borban is kiegyenlíthető legyen, 1-1 urnát 8-8 rajnai forintban számítván; de ez esetben a szállítás kötelezettsége is a városra hárult. Kimondta a megegyezés, hogy a jászok nem terhelhetők meg e költséggel, mivel azok Jászberénynek adóznak. Amennyiben azonban Gyöngyös nem teljesíti vállalt kötelezettségét, a szolnoki hadbiztosság jogot nyert katonai exekúcióra és „más szigorúbb eljárásira is.542 Ezt követően a megyei közgyűlés végül is Kondó István számvevőt küldte Caprara tábornagyhoz Kassára, segítségét kérve a szolgabírák és a gyöngyösi polgárok Szolnokról való szabadulása ügyében. Utasították a számvevőt, adja elő Caprarának, hogy a vármegye már teljesen ki van merülve („jam totaliter exhausta”), városai és falvai teljességgel elpusztultak („totaliter ruinata”), lakosaik elszéledtek részben Gyöngyösre, részben pedig Jászberénybe menekültek. Korpából, kölesből és makkból készült kenyéren élnek, mások pedig az elhullott állatok húsával táplálkoznak. ,^A teljes éhezéstől elsenyvedtek és meghaltak, óh fájdalom! Ezt a mindennapi tapasztalat mutatja sez a tudója. ” Gyöngyös hű az uralkodóhoz, és saját terheit készséggel viseli is, de mások - az egész vármegye - terheinek a viselésére képtelen. Utasította a közgyűlés követét, hogy az kérje meg Aeneas Caprara tábornagy közbenjárását Mercy altá- bornagynál, kivetett terheik mérséklésére.543 Caprara haladéktalanul írt báró Peter Mercynek Szolnokra, kérve az altábornagyot a két szolgabíró szabadonbocsátására, felhívta figyelmét arra, hogy a katonaság eltartásának terheit ne csak Heves és Külső-Szolnok, de más megyék is viseljék.544 138
