Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
Eger felszabadítását érlelő győzelmes 1686. esztendő
gen ajkon a Szóláti Völgynek, azaz az Egerszóláti Völgynek az elferdítése. E közleményből megtudjuk, hogy az egri „vicepasa” neve Ali volt.499 Miután a sikeres lesre csalás nyomán kibontakozott küzdelemben életét vesztette Oszmán beglerbég pasa, tisztét helyettese: Rusztem aga kjaja - vagy amiként a magyarok emlegették e tisztséget: kihaja - vette át.500 A török Rasid nyomán, Rusztemet - Hammer is - agaként említi, amikor az átvette az elesett Oszmán beglerbég pasa tisztét:501 Rusztem egy levelében - melyet Kuski Mehemed agának „a táborba” írt, de küldeménye a keresztény katonák kezébe került, s a hadvezetés részére elkészítették a török szöveg német nyelvű ismertetését - magát az elhunyt Oszmán pasa kihajájának („. . . verstorbenen Osman basa seinen kihaia”) titulálta.502 Hogy Rusztem, Oszmán helyettese valóban elnyerte-e azokban az Egerre nézve nagyon nehéz és válságos időkben kinevezését egri beglerbégnek és pasának, adatok híján nem tudjuk, de fennmaradt számos levele ekként említi.503 Eger eredeti kapitulációs egyezményében is pasaként szerepel.504 Egy rimaszombati adófizetési nyugtán pedig így írta alá: >yA szegény Rusztem, jelenlegi egri mirmirán, ” azaz beglerbég.505 Hegyi Klára, a magyarországi török hódoltság szakértője hozzá intézett kérésemre megerősített abbeli véleményemben, hogy Rusztemet ténylegesen Eger utolsó beglerbég pasájának tekinthetjük, tekintet nélkül arra, hogy jelenleg nem ismeretes hivatali tisztébe való kinevezése. Carafa lovassági tábornoknak a vesszőparipája volt az Eger elleni, mindenáron való elhamarkodott támadás. Ezért azután augusztus 16-án a Buda alatti szövetséges táborból Dietrichstein hercegnek, Lipót császár főudvarmesterének írt levelében nyomatékkai hangsúlyozta ki katonái „megtörtént egri vállalkozás”-ának sikerét és jelentőségét, s kérte befolyásos „pátronus”-a további hathatós támogatását, mivel tudja, hogy „van néhány államminiszter, akik az Eger körüli támadásról ellentétes véleményen vannak.”506 A török felmentő sereg Buda felé való közeledésének a hírére Lotharingiai Károly, Mercy és Heissler altábornagyokat a 9900 főből álló tiszai hadtesttel Buda alá rendelte. E csapatok 1686. augusztus 2-án már meg is érkeztek budai táborukba.507 (Báró Peter Mercy, a Heves megyeiekkel kíméletlen, de egyébként kiváló lovassági parancsnok, Buda vára ostromának harcaiban halálos sebet kapott.508 128
