Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
Eger felszabadítását érlelő győzelmes 1686. esztendő
Petneházy Dávidnak és Gombos Imrének parancsnoksága alatt zömében könnyű lovasságból álló magyar csapatai is.446 A bécsi nunci- us 1686. január 6-án a Vatikánba küldött jelentésében Petneházyt a „leghűségesebb”-ként említi.447 Ezek a gyors magyar lovascsapatok kivált az Eger körüli gyakori portyázásokból vették ki derekasan a maguk részét, nehogy a törökök számottevően megzavarhassák a budai vár megindult ostromát. Mercy tábornok tartotta magát a hadműveleti tervben megjelölt feladatához, s a szolnoki hadtestből csapatokat véve maga mellé, az 1686. január 17. előtti napokban „Hatvan alatt” állt, nyugtalanítva, támadva a szandzsákszékhely helyőrségét,448 Amikor a vármegye a későbbi évek folyamán vizsgálatot folytatott Mercy csapatai által okozott megyebeli károkról, az elkészült jelentésből kiderül, hogy ekkor mindenképpen számottevőbb vállalkozásra került sor; ugyanis Mercy „armadá”-ja „ad expugnandam Hatvan venis- set”449. Tehát 1686 januárjában az altábornagy megkísérelte Hatvan ostromát, de e hadművelet részletei sajnos ismeretlenek. Április közepén Szolnok térségében élénk török katonai mozgolódást figyeltek meg, s egy Bécsbe érkezett tiszt arról tett jelentést, hogy az ellenség azon a vidéken sokasodik.450 Az ellenséges mozgolódásnak Szolnok körzetében való megélénkülését kétségtelenül jelezte az új egri beglerbég pasának, Oszmánnak egy dél-magyarországi akcióban való részvétele. Az történt ugyanis, hogy Cserkesz Ahmed pasa Thököly Imrét és kurucait Szegedre rendelte, hogy egyesült erővel támadják meg Buda délkeleti előterében a kulcsfontosságú szolnoki szövetséges katonai bázist. De a törökök e vállalkozásáról felderítői útján értesült Mercy, aki katonáival megelőzte az oszmánok támadását, és 1686. április 24-én súlyos vereséget mért az ellenséges csapatokra.451 Egy a szegedieknek küldött július 14-i török irat fényt derít arra, hogy a kudarcba fulladt akciónak Oszmán egri pasa és katonasága is részese volt. A hódítók hatalmas summát vetettek ki ekkor a szegediekre, azt állítván, hogy a Szeged alá szállott Oszmán egri beglerbég 13 napi ott-tartózkodása a szegedi vár törökjeinek 47600 akcséjébe került, melynek megtérítésére kötelezték Szeged városát.452 Ez pedig nem jelentett egyebet, minthogy Egerből a pasának és hadinépének sikerült Heves megyén, a Jászságon és Pest megyén át, mintegy 280-300 km-nyi úton észrevétlenül úgy áthaladnia Sze116
