Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
Eger felszabadítását érlelő győzelmes 1686. esztendő
Az kétségtelen, hogy Eger ostromára sokan számítottak. 1686. június 18-án Apafi Mihály erdélyi fejedelem arról tájékoztatta követét, hogy Bécsből jött embere beszéli: „ . . . hallotta, látta is sok hadaknak gyülekezésit, s Egernek, s más váraknak is megszálló szándékokat . . .”437 Eger vonatkozásában rendkívül érdekes és becses az a két katonai vélemény, illetve javaslat, melyet a bádeni nagyhercegségi levéltár őrzött meg. Ezek éppen Eger elfoglalása nehézségeire, az Egert megtámadó keresztény csapatok elé tornyosuló nehézségekre mutatnak rá, s egybehangzóan óva intettek a vár körültekintés nélküli, elhamarkodott megrohanásától. A német nyelvű javaslat az 1686. évi „Kriegs Operation” során számol a török erők aktivitásával, s elvet egy kellő körültekintés nélkül végrehajtott Eger elleni vállalkozást. Alapállásként szögezte le az ismeretlen javaslattevő, hogy Egertől, Budától, Székesfehérvártól és Eszéktől „a törököket távol kell tartani,” azaz el kell szigetelni e várakat. Mivel az ellenség vélhetően nagy hadsereget fog kiállítani Magyarországon, ezért számottevő erőt kell ellene fegyverbe állítani. S ezért az ezredek létszámának gyarapításán („Recrutirung”) a tél folyamán lankadatlanul fáradozni kell. „Egert körül kell táborozni”, azaz blokád alá kell venni. Egy elképzelés szerint Felső-Magyarországon parancsnokló tábornokoknak rajta kell lenniök, hogy a maguk módján képesek legyenek arra, hogy téli állományukkal és az idő halogatása nélkül Egert elfoglalják. E tervezet szerint a Felső-Magyarországon állomásozó keresztény erőknek - melyet a szerző „corpo volanté”-nak, azaz mozgó csapattestnek nevez, - előre kell nyomulniok, s Egert meg kell támadniok. Ezekhez az egységekhez kellene csatlakoznia a brandenburgi „segédnép”-nek („Auxiliar-Völker”), akikkel idejében meg kell állapodniok, hogy jókor érkezzenek. (A corpo volante valószínűleg dragonyosokat, t. i. lovasított gyalogosokat je lenthetett.) Tudomása van a javaslattevőnek arról, hogy Egerről azt beszé lik, miszerint erős helyőrséggel van ellátva, úgyhogy elfoglalást hosszú időt kíván meg. Mivel azonban a felső-magyarországi csapa tok tartanak a nagy emberveszteségtől, találkozásuk („Rande vous”) a brandenburgiakkal nem jöhetne létre. Ezek alapján az egri helyzetet láthatóan reálisan felismerő s a2 kellően felmérő személy annak a véleményének adott hangol 112
