Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)

Az alispán és szolgabírái a császári tábornokok börtönében. 1685. november-1687. január

küldte Szolnokra.393 Tájékoztatták az altábornagyot, hogy „a hatvani töröktől biztonságos úton” csak késedelmesen tudnak eleget tenni rendelkezésének.394 Mercy október 30-án tudomásul vette, hogy a vármegyei tisztek a tervezettnél később érkeznek meg a szolnoki várban lévő főhadiszállására.395

Nem tudjuk, hogy végül is milyen úton-módon s mikor érkezett meg az alispán és a három szolgabíró a szolnoki várba, de az bizonyos, hogy november 11-én már ott voltak, mivel akkor a Gyöngyösön tartózkodó Almásy János szolgabíró levélben adott részükre tájékoztatást az ottani helyzetről: „. . . az horti bíró megszegvén hitit, elszökött volt, a szegénységet396 az töröknél adósságban háttá vala, akiket ... a török rútul megcsigázta . . . futnak a falusi lakosok . . . mások is napról napra szöktön szöknek, ki katonaságra, ki hajdúságra, ... az török részrűl is sok az kívánság . . .” A Gyöngyös környéki falvakból Ajnácskőbe, Besztercére, Bátba és Zólyomba szöktek a jobbágyférfiak.397

Fennmaradt Antonius Pötsch szolnoki főhadbiztosnak a megyei küldöttek elé terjesztett 1685. november 21-i és 22-i követeié-. se. Eszerint Heves és Pest megyékre 9 ezer porciót vetettek ki, 8207 katonai, valamint 793 lóilletményben. Egy-egy „orálisportió”-ban 2 libra (90 deka) kenyér, 1 libra (45 deka) hús és 1/2 „média” (8,5 deci) bor járt, de ezek 2-2 krajcárral megválthatok voltak. Az „equilis portió”-t azonban „in natura” kellett beszolgáltatni a katonalovak takarmányozására. Ez 6 libra (2,70 kg) zabból vagy árpából, valamint 10 libra (4,5 kg) szénából állt.398

Rendkívül súlyosan esett latba a következő nap az alispánnal közölt „utolsó kivetés” is. Eszerint ekkor Heves vármegyére havonta való beszolgáltatásként róttak 1300 köböl, vagy 5200 közönséges mérő búzát és 6500 köböl, vagy 26000 mérő árpát. De megadták kedvezményként azt a lehetőséget, hogy ezeket „pro libitu” 3900forinttal megválthassák.399

Ez volt tehát az az ügy, melynek megtárgyalására az alispánt Mercy Losoncról magához rendelte.

Nyilvánvaló, hogy ilyen mérhetetlenül súlyos terhet a török hódoltság alatt álló vármegye viselni képtelen volt, hiszen annak teljesítésére csakis Gyöngyös városa és valamelyest a vele szomszédos Pata jöhetett számításba, mint teljesen lakott helyek. De e mérhetetlenül nagy teher részükre elviselhetetlen („impossibilis”) volt. Ezt közölte is Bulyovszky Ferenc báró Mercy altábornaggyal, aki er100