Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
Az egri vilájet
AZ EGRI VILÁJET Az 1596 őszén török kézre került Eger székhellyel a hódítók vi- lájetet szerveztek. Az egri vilájet (ejálét) a magyarországi hódoltságnak nem csupán stratégiai és taktikai jelentőségénél fogva katonai szempontból, de hatalmas kiterjedését tekintve gazdaságilag is egyik legjelentékenyebb tartománya lett. E terület egy jelentékeny részét a törökök már évtizedekkel korábban adófizetésük alá kényszerítették. így 1550-ben már egész Heves vármegye adózott a töröknek .1 De végül is csak Eger, az egri vár birtokában alakították ki az új vilájetet. A magyarországi hódoltság török közigazgatási és katonai szervezete folyamatosan épült ki hat ejáletre: az 1541-ben szervezett budaira, az 1552-ben létesített temesvárira, az 1596-ban felállított egrire, az 1600-ban kialakított kanizsaira, az 1660-ban létrehozott nagyváradira, s végül az 1663-ban megszervezett érsekújvárira.2 Az egri vilájetet a már fennállott budai vilájethez tartozott fü- leki, hatvani, szolnoki, és szegedi szandzsák átcsatolásával alakították ki.3 Füleket, mint szandzsákszékhelyet a törökök 1593 novemberében véglegesen elvesztették és azt követően már sohasem tudták visszaszerezni. De 1596 és 1687 között az egri török kincstár egykori 1594 előtti területét adóztatta s kivetett adói szerint török szpáhi lovaskatonáknak tímár-javadalmazásba kiosztotta. Az 1682 augusztus-szeptember hónapokban a török és magyar kuruc szövetséges sereg ostromolta, de feladásakor Thököly Imre fejedelemségéhez került, s a törökök onnan elvonultak. 1594 előtt tíz náhijét foglalt magában: a fülekit, a rimaszombatit, a balogvárit, a pelsőcit, a putnokit, a rimaszécsit, a szendrőit, a divényit, a murányit s végül a csetnekit. Füleknek török kézben léte alatt is azonban csupán a füleki és a rimaszombati náhije volt ténylegesen birtokukban, a többi náhije lakosságát csupán adóztatásuk alá kényszerítették.4 9
