Lengyel László (szerk.): Devóció és dekoráció - 18. és 19. századi korolstormunkák Magyarországon - Studia Agriensia 7. (Eger, 1987)

Knapp Éva - Tüskés Gábor: „Öltöztetve vagyon vörös bársonyba..." Feldíszített katakomba szent ereklyék Magyarországon

nyezők hatására a halál realitását az élet minden területén különféle eszközökkel igyekeztek elfedni illetve fokozatosan a háttérbe szorítani.45

A díszítéstechnikában megfigyelhető változást egy-egy műhelyen belül is nyomon követhetjük. A gráei orsolyiták például 1769-ben még a hagyományos polion technikával, a csontok minél teljesebb láttatására törekedve díszítették fel a zalaszentgróti Szt. Innocentius testét, de negyven évvel később az 1804-ben Szentgotthárdra került Szt. Vincentius ereklyét már ruhába öltöztették, a csontok közül csak a koponya látható. Ugyanannak a minél teljesebb láttatására törekvő technikának az egy időszakon és egy műhelyen belül történő következetes alkalmazása figyelhető meg a budai klarisszák által 1761-ben díszített székesfehérvári Szt. Candidus és a budai klarisszák kolostorába került, 1782 körül elpusztult s csak metszetről ismert Szt. Clemens ereklyén.

Mindezek alapján összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a magyarországi katakombaszent ereklyék díszítését érintő további következtetések levonásához, művészeti és stíluskritikai összefüggések megállapításához kiterjedtebb forráskutatásra, szélesebb körű anyaggyűjtésre, a kolostormunkák különböző csoportjainak részletes összevetésére és a nemzetközi anyaggal történő összehasonlítására van szükség. Míg Nyugat-Európában számos kolostorban ma is lehetőség van a különböző díszítéstechnikák élőben történő aprólékos tanulmányozására, a magyar kutatónak meg kell elégednie a történeti adatok és a „késztermékek” vizsgálatát segítségül hívó rekonst rukcióval. Sajnos egyelőre nem állnak rendelkezésre olyan korabeli írott források, amelyek közvetlenül is alkalmat adnának a különböző díszítéstechnikák és minták átadásának, tanulásának és fejlődésének a tanulmányozására.45 A történeti adatok hiánya és esetlegessége egyelőre nem teszi lehetővé a különböző külföldi és hazai kolostori műhelyek közti kapcsolatok, az alkalmazott technikák és minták útjának, a kiemelkedő díszítő egyéniségek tevékenységének és kisugárzó hatásának a nyomon követését.47 Mindezek a nehézségek egyben jelzik a kutatás további feladatait.

40