Lengyel László (szerk.): Devóció és dekoráció - 18. és 19. századi korolstormunkák Magyarországon - Studia Agriensia 7. (Eger, 1987)
Knapp Éva - Tüskés Gábor: „Öltöztetve vagyon vörös bársonyba..." Feldíszített katakomba szent ereklyék Magyarországon
egymás fölött lépcsőzetes formában, szimmetrikus tablószerű elrendezésben piros bársony alapon a nagyobb csontdarabokat erősítették fel, melyekre leveles, gyöngyös polion virágfüzéreket tekertek. A csontokat hullámvonalban hajlított, párhuzamosan futó fémszálas arany rojtsorok választják el egymástól. Az egész építményt zöld és arany fémszálból tekercselt, dúslevelű, körbefutó íves babérágak keretezik. Különálló csontok alkotják az egri bazilika káptalani sekrestyéjében másodlagosan elhelyezett Szt. Innocentius ereklyét is.38 Az áthelyezés miatt feltételezhető, hogy az ereklye ma már nem az eredeti formájában, esetleg hiányosan látható. A fekvő téglalap alakú ereklyetartót belül alul és felül fából faragott barokk rózsaágak keretezik, a kétoldalt látható legyezőformájú díszek már a 19. századból valók. A középre helyezett párnán nyugvó koponya felülnézetben látható, melyből csak a fejtető maradt meg. A koponyán keresztben és átlósan, valamint a koponya körül fémszálakból és gyöngyökből álló polion dísz. A fej két oldalán egy-egy babérág, melyben a leveleket sodrott fémszállal körülfont gyöngysorok alkotják. A párna szélén keskeny fémcsipke csík fut körbe legyezőmintával, kétoldalt ugyanezzel a mintával ívesre hajlított, széles fémcsipke. A párna felső csücskeitől kétoldalt íves elrendezésben egy-egy kar vagy lábszárcsont dús polion dí szítéssel borítva. A háttér üresen maradt felületeit kisméretű polion virágcsokrok töltik ki (15. kép). Ennél az ereklyecsoportnál említjük meg, hogy még ennyi sem maradt a budavári Nagyboldogasszony templomból 1877-ben a vízivárosi Szt. Erzsébet apácákhoz került, és ott újra feldíszített Szt. Flamidianus ereklyéből. A piramis alakú ereklyetartóban ma csupán egy bársonypárnára helyezett, babérkoszorúval övezett koponya látható, az ereklye korábbi formájáról, díszítéséről nem rendelkezünk adatokkal. A monoki Szt. Urbánus ereklye ma is díszesen faragott, íves vonalvezetésű barokk tartóban van, középen a koponyával. A homlokot virágkoszorú, a koponya alatt és mellett a csontokat polion díszítés övezi. (15. kép)40 A katakombaszent ereklyék másik, kiterjedtebb és látványosabb csoportját azok az ereklyék alkotják, amelyeket egész test formájában állítottak össze. Az ereklyék testszerű hatást keltő, csontvázfigurák formájában történő plasztikus megjelenítéséhez az ösztönzés Itália felől érkezett, ahol már a 17. században nagy számban találunk fekvő, ülő vagy álló tartásban elhelyezett katakombaszenteket.41 A magyar anyagban eddig kizárólag a talán legkevésbé feltűnő fekvő tartással találkozunk. Itt a barokk elképze32
