Lengyel László (szerk.): Devóció és dekoráció - 18. és 19. századi korolstormunkák Magyarországon - Studia Agriensia 7. (Eger, 1987)
Knapp Éva - Tüskés Gábor: „Öltöztetve vagyon vörös bársonyba..." Feldíszített katakomba szent ereklyék Magyarországon
tus a gyakorlatban csak lassan különült el egymástól. A feldíszítetlen csontváz ereklyék ünnepélyes transzlációja a megtalálás, az átvitel, valamint az elhelyezés egységét és folyamatosságát emelte ki. Csak fokozatosan került előtérbe a gyakorlat, hogy a transzlációkor az ereklye már nem abban az egyszerű fa ládában volt, amiben az ereklyét Rómából elküldték, hanem azt már a transzláció előtt feldíszítették.4 A katakombaszentek ereklyedíszítésének önálló vizsgálata fontos egyrészt azért, mert az ereklyéknek a korabeli nézőre gyakorolt hatása, a látvány a kultusz egyik fontos összetevője. Látni fogjuk, hogy a katakombaszentek ereklyéinek elhelyezésénél és feldíszítésénél a szentekről alkotott elvont kép bemutatása mellett nagy súlyt helyeztek az érzéki, kézzelfogható megjelenés kialakítására, ami minden bizonnyal erős hatással volt a szemlélőre (13. kép). Másrészt ezek az ereklyedíszítések beletartoznak az űn. kolostormunkák széles skálájának nagyobb művészeti és áhítati összefüggéseibe is, ami ugyancsak vizsgálatra érdemes tárgyakká avatja ezeket az együtteseket. Az ereklyék díszítésére az ereklye Rómából vezető útjának különböző ál lomásain nyílt lehetőség. A legegyszerűbb megoldás az volt, hogy az erek lyét Rómából már eleve feldíszítve bocsátották útjára. így például az 1776-ban VI. Pius pápa által Mária Krisztina osztrák főhercegnőnek ilet ve férjének, Albert Kázmér szász tescheni hercegnek ajándékozott Szt. Christina és Szt. Augustus ereklyéket Rómában díszítették fel, amelyek később a mosonmagyaróvári kapucinus kolostortemplomban kerültek elhelyezésre.5 Ugyanez történt 1826-ban Szt. Valerius Felicianus ereklyéjével is, amely Apponyi Antal gróf, apostoli követ kérésére került a mucsi plébániatemplomba.6 Ezekben az esetekben a római feldíszítésre föltehetően azért került sor, mert ott látták biztosítottnak az igényes munka gondos elvégzését. Az ereklyék Magyarországra vezető útjának egyik fontos állomása volt Bées, s innen érthető, hogy több ereklyét Bécsben díszítettek. így például az Eszterházy Pál által, annak pécsi püspökké való kinevezése előtt kapott Szt. Faustinus ereklyéjéről tudjuk, hogy' azt 1781 áprilisában Rómából Bécsbe vitték, ahol feldíszítették, majd hajón Mohácsig s onnan Pécsre szállították.7 Az 1751-ben Koptik Odó dömölki apát kérésére küldött és Homokkomáromban elhelyezett Szt. Felix ereklyét Bécsben az orsolyiták díszítették fel.8 Ugyancsak Bécsben került sor az 1737-ben Alvarus Cien- fuegos pécsi püspök által a pécsi székesegyház számára küldött Szt. Vin 27
