Lengyel László (szerk.): Devóció és dekoráció - 18. és 19. századi korolstormunkák Magyarországon - Studia Agriensia 7. (Eger, 1987)

Mojzer Miklós: Előszó I. Elhangzott a Devóció és dekoráció című kiállítás megnyitóján, Eger, 1984. okt. 17.

Itt be kell vallanom, hogy az Egér-Miskolci Múzeumoknak ezen a kiállításon felbukkanó programja tovább is vezethet. Már évek óta tervezzük, hogy egyszer összehozunk egy olyan kiállítást, amely a 19. századig a magyar művész-műkedvelők műveit mutatná be. A nádor Esterházy Páltól, II. Rákóczi Ferenccel és kortársaival, a 19. század főúri és polgári műkedvelőkig elég nagy lenne a sor, — de az emlékek kritikus és alapos összegyűjtése még elég hosszú munka. Látnunk kell ezúttal, hogy az Egér-Miskolci Múzeum ezzel rokon, párhuzamos munkában sikerrel megelőzött bennünket.

Nem hagyhatom el, hogy elismeréssel ne szóljak ezért a barátian kon- kurrens vállalkozás következetességéről. Mint tudományos vállalkozás, a kiállítás abból a munkából és szemléletből nőtt ki, amelynek nálunk Magyar- országon a szegedi Bálint Sándor professzor volt az úttörője. Bálint Sándor tanítványának és tudományos követőjének, Szilárdfy Zoltánnak a gyűjteménye — az országban tán a legnagyobb — jutott ide az egri múzeumba, és ez képezi e kiállítás — reméljük, továbbra is gyarapodó tőkéjét. Ezúttal kerül tágabb összefüggésbe a soproni Liszt Ferenc, az esztergomi Keresztény Múzeum és más gyűjtemények ilyen anyaga. Szendrei Gábor, Leopold Miklós gyűjteményei először kerültek kiállításra. Van hát helyi alapja a bemutatónak. És ez a kiállítás a felét sem érné tudományos, tanulmányokat is közlő, képes katalógus nélkül. Nos ez is megjelenik, itthon és külföldön méltán sikerrel számolva. Új és más jellegű, a mai Magyarországon élő nemzedék tagjai vagyunk, mint egykor volt a lelkes egri patrióta, Pyrker János László, de ahhoz a tervéhez, hogy Eger egyféle „magyar Athenás” legyen, ez a kiállítás alighanem hozzájárul.

Elhangzott a kiállítás megnyitóján

Eger, 1984. október 17-én. MOJZER MIKLÓS