Havassy Péter: Heves Megye középkori tisztségviselői - Studia Agriensia 6. (Eger, 1986)
Várak és várnagyok
VÁRAK ÉS VÁRNAGYOK Dolgozatunk előző részeinek egyik leggyakrabban használt szava a várnagy volt, ezért a továbbiakban e tisztségre is röviden kitérünk. A korabeli Heves megye 5 vára — Sirok, Eger, Debrő, Nána, Szarvaskő — képezte vizsgálatunk tárgyát, mivel a többi erősség — Hasznos, Bene, Györk — várnagyára mindössze csak egy ízben, az ágasvárira, hevesire és az oroszlánkőire pedig egyáltalán nem találtunk adatokat. Sirok Az Aba nembeli Borh-Bodon ág építette. Rövid ideig Csák Máté kezén találjuk, de 1320-ban Károly Róbert katonái ostrommal visszafoglalják. Hadászati szerepe nem volt jelentős, mivel a Tárná völgyében, a Pétervásáráról Egerbe vezető mellékutat őrizte csupán. 1331-ben a király egy Csenik nevű cseh vitéznek adományozza, de a rákövetkező évben visszaszerzi, s Ugodot adja harcosának cserébe.137 A vár sorsa 1372-—1389 között jelentősen megváltozik, de erről már az előbbiekben szóltunk. Tari György magtalan halála után, 1472-ben a várat a Kompolti és a Guti Ország család szerzi meg.138 A XIV. századi eddig ismert várnagyok nagy része egyben hevesi ispán is volt, így Visontai Imre — amennyiben elfogadjuk Wertner Mór és Engel Pál véleményét139 —, a Bebek testvérek és Domoszlai Miklós. Tari Lászlót ugyan nem említik várnagyként, de 1389-től kezdve Sirok az ő tulajdona, tehát kikerül Zsigmond király kezéből.140 Ezzel vizsgált korszakunkban egyetlen hevesi vár sem maradt a király birtokában. Sirok eladományozása is közrejátszhatott abban, hogy a hevesi ispáni cím a diósgyőri várnagysággal kapcsolódott össze. A XIV. század egyetlen ismert alvárnagya, egy törzsökös megyei család sarja, Erdőtelki Polhos István volt.141 A XV. század várnagyai közül a Recski testvérek, Tamás és Miklós, illetve Kátai Mihály érdemelnek figyelmet. (31. kép) A Recski a 137. Fügedi, 1977. 188. 138. DL 69603. 139. Wertner, 10.; Engel, 1982. 901. és a 79. sz. jegyzet. 140. DL 7607., 9107. 141. HML M. E. 847. 51
