Havassy Péter: Heves Megye középkori tisztségviselői - Studia Agriensia 6. (Eger, 1986)
Heves megye középkori alispánjai
Iád életét Zách Felicián 1330. évi merényletekor megmentő asz- talnokmester helyettessel. 1340-ben rovistyei, 1352-ben szegedi várnagy, 1345—1353 között gömöri (1352-ben csongrádi is),s végül 1354-ben nógrádi ispán volt. A királytól jelentős birtokadományokat kapott, főleg Nógrád megyében. A Sági (Méhi) család őseként, 1364 körül hunyt el.97 Ezt az életutat szemlélve elénk lép a kérdés: Hogyan lehetett a Bebekek familiárisa, s főleg 1349-ben alispánja, ha ekkor már velük azonos rangú, sőt a királyi udvarban is méltóságot viselő személy volt? Egyértelmű választ nem tudunk adni e jogos kérdésre, feltevésünk szerint a gyakran külföldön tartózkodó Bebekek helyettesítésére került János mester Heves megyébe — indokolta ezt talán a megyénkkel határos Gömörben való ispánsága —, s e helyettesi funkcióját címzésébe is átvitte. Feltevésünk elleni további érvnek látszik, hogy János mester pecsétjén található ábrázolás nem rokonítható a Bebekek kettős keresztet mutató címerével.98 (19. kép) A XIV. század II. feléből mindössze két alispánt ismerünk, melyre csak azt az előzőekben már említett magyarázatot találjuk, hogy a közel harminc évig (1351, 1355—1382) ispáni tisztet betöltő Domoszlai Miklós udvari elfoglaltság híján, tevékenyen vett részt a hevesi közéletben, melynek eredményeként a megye hatósága által kibocsájtott, eddig ismert okleveleket — kevés kivételtől eltekintve — mindig az ő nevében írták. A korszakban előtűnő egyetlen alispánt, Felfalvi Pétert, Domoszlai Miklós emberének mondják.99 A familiáris kapcsolat feltehetően onnan eredt, hogy Felfalu — a Domoszlóval szomszédos — Vécs mellett terült el egykoron. Ide kívánkozik azon megfigyelésünk is, hogy az Anjou-kori alispánok döntő többsége magister volt. 1400-ból ismerjük az utolsó Heves megyei alispánt, akit még magisternek tituláltak,100 később ezt egyetlen vicecomes neve előtt sem találjuk. (Kivétel Bellyéni Albert, ő azonban személynöki ítélőmesterségének köszönhette e címet.)101 A XV. század I. felében érdekes jelenség tanúi lehetünk, nevezetesen, hogy az alispánok jelentős része nem Heves megyei származású és ráadásul nem is birtokos itt. Magyarázatát az ispánok „sokszínűségében”, s döntően — Tari Rupertet, Kompolti Jánost és 97. DL 4059.; Karácsonyi, I. 95., 96., 114. 98. Turul, 1883. 139. 99. DL 5736. 100. DL 28935. 101. DL 61103., 23240., 23500. 32
