Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)

Bóka Éva: Francia vélemények Buda ostromáról 1686

nek, hogy a Buda felé tartó nagyvezér elég erős lesz ahhoz, hogy megakadá­lyozza Buda bevételét, annál is inkább, mivel a pestis felütötte a fejét a tábo­rában, és ez nagy pánikot keltett.54 Jelentette azt is XIVí Lajosnak, hogy Szófiánál július elején a nagyvezér nem szégyellte sírva mondani a francia tol­mácsnak, hogy most mutathatná meg a napkirály, igaz barátja-e a szultánnak. Míg a szultánnak Buda ostromáról csak kedvező híreket jelentettek, s ezt hir­dették Isztambul népe előtt is, addig Szolimán környezetében győzelmi remé­nyeknek senki sem adott hangot.55 XIV. Lajos mindenesetre rendületlenül hitt Buda elestében és a keresztények győzelmeiben.56 Végezetül, a fentiek alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a keresztény szolidaritás gondolatának újjáéledése és térhódítása jellemezte ek­kor a Buda ostromával kapcsolatos francia véleményeket, s minderre a francia politika várakozó álláspontja adta meg a lehetőséget. JEGYZETEK 1. A jelzett témára és korszakra vonatkozó irodalmat feldolgozta Köpeczi Béla: „Magyarország a kereszténység ellensége”. A Thököly-felkelés az európai köz­véleményben. Budapest, 1976. 2. E művek megtalálhatók Kont Ignác: Bibliographie Fran^aise de la Hongrie (1521 — 1910). Paris, 1913. c. bibliográfiájában. 3. Pauler Gyula: Wesselényi Ferenc nádor és társainak összeesküvése 1664-1671. Buda­pest, 1876. Eló'szó, IV. Vanel, a montpellier-i számvevó'szék tanácsosa, életét nem hivatali helyén töltötte, hanem Párizsban irodalmárok és tudósok társaságában. Irodalmár és publicista volt. A Magyarországgal foglalkozó munkáin kívül, írt egy angol, egy spanyol és egy török történetet is, és egyháztörténeti kérdésekkel is foglal­kozott. Vanelró'l lásd Köpeczi Béla i. m. 245-249, 267, 265, 270, 280, 320, 343.; J. M. Quérard: La France littéraire, ou dictionnaire bibliographique. Paris, 1839. 10. köt. Barbier: Dictionnaires des ouvrages anonymes. Paris, 1874. 2. köt. 771. 4. Vanel Histoire des troubles de Hongrie című négykötetes műve a magyar történelem forrásai között szerepel. (L.: Kosáry Domokos: Bevezetés a magyar történelem forrá­saiba és irodalmába. Budapest, 1951. I. köt. 399.) Többen felhasználták e művet a Wesselényi-féle összeesküvés és a Thököly-felkelés történetének megírása során (Pauler Gyula, Orel Géza, Angyal Dávid). 5. (Vanel) Histoire et description ancienne et moderne du Royaume de Hongrie et des autres état qui ont été, ou qui sont encore ses tributaires. Paris, 1688. A könyv az 1789-es bejegyzés szerint, F. B. Walter könyvtárából való. Megtalálható az Országos Széchényi Könyvtárban. Vanel irt még egy Magyarországot ismertető' kis könyvet Histoire de l’état présent de la Hongrie. (Cologne, 1686.) címmel. 6. (De Vízé) Historie du Siege de Bude, Paris, 1686. Donneau de Vizé a Mercure Galant szerkesztője volt, amely a jelentősebb történelmi eseményekről számolt be. 5 Magyar és török végvárak 65

Next

/
Thumbnails
Contents