Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)

Bánkúti Imre: Buda 1684. évi ostroma

augusztus 4-én azt írja, hogy teljesen eltérő hírek érkeznek a felmentő seregről, úgyhogy nem tudja, mire gondoljon, még a császár sem kap egyértelmű híreket. Egyúttal azt is tudatja, hogy a gyalogság már a végét járja, s úgy néz ki, hogy a lovassággal kell majd bevenni a várat.4 7 Du Heron augusztus 7-i levelében maró gúnnyal ír az augusztus 3-i sikertelen rohamról: „Nemcsak a háború mesterségét tanuljuk itt Buda alatt, hanem azt is, hogy mint terem a filozófus. Legalább a leckék, melyekben részünk van, csodálatosak. Nem búsul itt senki semmin, s mindenki vigasztalódik, s soha meg nem szűnik remélni. Mindenki biztos volt benne, hogy a vár augusztus 3-án a mienk lesz, s amikor aztán embereinket a török visszaverte, áldani kezdtük Istent, aki e kis baleset árán kezünkre akarja adni a felmentésére siető ellenséget, mert bizonyos az, hogy ha augusztus 3-án bevettük volna Budát, a nagyvezér menten sarkon fordul.”48

Az ostromlók közel két hónapja harcoltak már a vár alatt és bizony volt ok az aggodalomra. Egyáltalán nem volt olyan biztos, hogy vajon sikerül-e még bevenni a várat, amikor ott állt az ostromlók háta mögött a nagyvezér, aki ugyan csatára nem mert kiállni, állandóan nyugtalanította azonban az ostromlókat. Vauguyon augusztusi jelentéseiből a helyzet igen válságos voltára következtethetünk. Augusztus 11-én Vauguyon arról tudósít, hogy az ostromlók már türelmetlenül várják az általános rohamot, s ha ez nem sikerül, az ostrom kimenetele kétségessé válik, mivel nagy pánik uralkodott el a csapatokon.49 Augusztus 22-én tudatja, hogy Lotharingiai Károly jelentette az özvegy királynénak, ha Isten nem segíti meg az ostromlókat, kevés esély van arra, hogy az ügyek jobbra fordulnak. Amennyiben Schaffenberg felmentő serege megérkezne, kiadná a parancsot a végső rohamra, de nélküle belekezdeni a döntő rohamba, nagyon kockázatos lenne.50 Augusztus 29-én arról tudósít, félő, hogy a törökök rohamra határozzák el magukat még mielőtt Schaffenberg megérkezne.51 Szeptember 1-én jelenti, a haditanács az ostromló sereg fáradtsága miatt úgy döntött, hogy amint Schaffenberg megérkezik, meg kell kezdeni a végső rohamot.5 2

De Vizé az ostrom esélyeit illetően úgy vélekedett, hogy a keresztények erősek és Buda nem fog tudni sokáig ellenállni. Mindehhez hozzáteszi azonban, hogy a küzdelem nehéz lesz, mert a vár erős és jól felszerelt, s így az ostrom nem fog bonyodalmak nélkül lefolyni. A keresztények győzelmüket elsősorban a török felmentő sereget vezérlő nagyvezér számos hibájának köszönhetik.53

Franciaország portai követe, Girardin küldött csak megnyugtató jelentéseket XIV. Lajosnak. 1686. július 17-én például azt írja, nem tartja valószínű64