Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)
Sugár István: A török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon
A kicsiny vár Cserépváralja települése feletti 291 m magas kúpszerű hegyen állott, amint arról fennmaradt romjai tanúskodnak.311 „Cherep” falut 1248. február 24-én IV. Béla Lampert egri püspöknek és egyházának adományozza, gazdag más javak sorában. A királyi adománylevélben az uralkodó engedélyt adott az egri püspöknek, hogy a „Fyuzerku” vagy „Kerekku” nevű helyen várat építtethessen.312 Ennek alapján feltehető, hogy királyi engedély alapján az egri püspök vetette meg Cserépvár alapjait, s létesült alatta Cserépváralja kis települése. Cserép a XIV. század végén idegen kézre jut, de 1399. június 1-én Daroch-i Thyboldy Mihály „de genere Veresur” azt visszabocsátja István egri püspöknek.313 Cserépvár később véglegesen kicsúszik az egri püspöki j avak gazdag sorából. A török kézben lévő Cserépvár egyetlen javítási munkálatáról tudunk, 1614-ben, amikor Ibrahim egri beglerbég irányítja a munkát.314 A várról mai napig sem készült szakszerű régészeti leírás, de érdemleges kutatásáról sem tudunk, sőt még csak durva alaprajzi elrendezésével sem rendelkezik az Országos Műemléki Felügyelőség.315 Eger török elövárai sorában a cserépi a legjelentéktelenebb. 1687-ben Eger blokádja során Corbelli altábornagy indult csapataival elfoglalni Cserépvárt, s amikor - nyilvánvalóan csak maroknyi - helyőrsége felismerte, hogy helyzete reménytelenné vált, kapitulált az altábornagy előtt.316 Az 1687 decemberében helyszínen járt kamarai összeírótói tudjuk, hogy a császári hadak felégették a kicsiny várat („arcúid’) az ostrom során. Ebből kifolyólag, s hogy az összeíró „Cerib Palanká”-ról beszél, valószínűnek látszik, hogy a kőfalakon kívül talán valamelyes palánkszerű védművel is rendelkezett. A törökök felkészültek a védelemre, mivel élelmiszert tároltak falaik között, melyet azután Koháiy István a miskolciaknak adott el. A gondos kamarai leltár nem tesz említést a vár ágyúiról, melyeket nyilván a vár felégetése után elszállítottak.317 Ebben az időben Cserépvár Homonnai-kézben volt, s a várhoz három falu is tartozott: a szomszédos Cserépfalva, Tárd s távolabb Poroszló fele, de nagy szántóföldekkel, rétekkel, erdőkkel, gyümölcsösökkel és szőlőkkel is rendelkezett.318 Sajnálatos tényként regisztrálhatjuk, hogy a miskolci Herman Ottó Múzeum Cserépvár maradványairól készült fényképpel sem rendelkezik. 296
