Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)

Sugár István: A török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon

Az egri várépítkezésekkel, tatarozásokkal kapcsolatosan felvázolt nehézségek, gondok minden bizonnyal csak az adózás szempontjából behódolt Borsod vármegyei helységekben mutatkoztak, de a ténylegesen török uralom alatti, elsősorban Heves megyei területek gyaurjait a fegyver erejével kénysze- ríthették a hódítók az egri vármunkákra. Itt csak közbevetően, mint kuriózumot, említem meg, hogy éppen ebben az időben, 1609. szeptember 29-én Merni egri beglerbég akciót indított „egész környezetünkben levő puszta faluk, Csemör Tája, Makiár, Sík-Német (Felnémet, Eger északi szomszédságában,

S. I.) és egyéb puszta faluk” újból való benépesítésére.2 5 2 (Nem tudható, hogy Csemör alatt mit értett a pasa.) A pusztafalvak benépesítése nemcsak az adózás, de éppen a vármunkára igénybe vehető keresztény lakosság szempontjából is jelentőséggel bírt az egri pasa részére.

Egészen különleges érdeklődésre tarthat számot az 1614. évi egri török vdrépitkezés históriája, bár sajnálatos módon, nem tudjuk, hogy minő munka folyt akkor az erődítményen.

1614. június elején Ahmed szultán, mivel jelentették a Fényes Portának, miszerint az egri vár helyzete közel áll a pusztuláshoz, és javítása nem tűr halasztást, parancsot küldött Ibrahim egri pasának, hogy az azonnali hatállyal kezdjen hozzá a helyreállítás és megerősítés munkálataihoz. Erre a célra 2 jük, azaz 200 ezer akcse megküldését ígérte, de nyomatékos hangsúllyal arra utasította az egri beglerbéget, hogy ne várakozzon a pénz megérkezésére, hanem azon nyomban lásson hozzá az építőanyagok beszerzéséhez s a munkához, melynek előrehaladásáról jelentést kellett küldenie Konstantinápolyba. A pa- disah által beígért pénz azonban nem érkezett meg Egerbe, sőt júniusban újabb szultáni parancsot kapott Ibrahim pasa: kölcsönvett pénzzel kezdjen hozzá az építkezéshez. a nevezett vár (ti. az egri, S. I.) javításához szükséges anyagok beszerzésében, - legyen az kő, mész, vagy egyéb, - azzal az ürüggyel, hogy a pénz még nem érkezett meg Egerbe — írta a szultán —, ne késlekedjetek és ne tétovázzatok. Amíg a pénz hozzád meg nem érkezik, a követ, a meszet és a többi anyagot sürgősen hordasd össze és az építkezést kezdd meg...”

Mi mást tehetett volna Ibrahim egri pasa — drága lévén az élete —, az építkezési költségek elsöprő zömét saját vagyonából kölcsönözte, a többit pedig más egri méltóságok hitelezték.

Az építkezések részben Eger, részben pedig keleti elővárában Cserép várán folyt, de egy hombárt is emeltek, sőt az egyik egri dzsámit is kijavították.

A szultán a boszniai beglerbéget utasította, hogy a behajtott 200 ezer akcse adót küldje meg Egerbe - de bizony arra nem került sor.

281