Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)
Sugár István: A török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon
Az egri vár több török kori építkezésére és javítására derült fény. Nyomban az erődítmény 1596. évi elfoglalását követően minden ostromban részt vett csapatnak a támadási zónájába eső falszakasz romlását szapora munkával helyre kellett állítania, de a sürgősségre való tekintettel a köveket mész és habarcs nélkül hevenyészve csak sárral tapasztották össze. Ezt követően azonban már alaposabb vármunka folyt Egerben; ugyanis „... az elfoglalása után Mohamed khán (szultán, S. I.) hét pasát és 12 ezer ráját hét éven át télen-nyáron e várnál dolgoztatott, s ily erőssé tette azt,” — tájékoztat az 1660-as években a helyszínen járt Evlija Cselebi.240 Ha hinni lehet a török világutazónak, ez a nagy váqavitás és építkezés 1597-1603-ig folyt. Minden bizonnyal erre utal egy 1598-ból fennmaradt török levél is, mely szerint akkor a Gyöngyös városbeliek dolgoztak az egri vármunkán.2 41 Ekkor kétségtelenül a nagy ostrom pusztítását, az ágyúk és az aknák rombolását állították helyre, s a várat a hódítók igényeinek, gyakorlatának és szokásainak megfelelően alakították át. 1606-ban, 1614-ben, 1655-ben, s végül 1681-ben is folyt munka a várban. 242 Az 1596. évi ostrom során a támadó oszmán csapatok igen erős aknaharcot folytattak a vár ellen, s kivált a délkeleti Baldigara építette füles sarokbástya sérült meg igen súlyosan.243 Itt a terjedelmes falrombolás elzárására, de nem utolsósorban a törökök által magyar várnak nevezett belső vár alsó főbejárata védelmére egy trapéz alaprajzú, lőrésekkel áttört jellegzetes török kapuvédőbástyát, ún. barbakánt építettek.244 Ez egyébként a törökök 91 esztendős uralmának egyetlen építménye. Egyébként ilyen kapuvédőbástyát emeltek például a pécsi várban is.245 Ez a trapéz alaprajzú barbakán a belső vár délkeleti fülesbástyája déli falához simul kb. 37 m hosszúságban, bizonyára elfedve az aknarobbanás folytán keletkezett valószínűség szerint jókora rést. A 3 m falvastagságú kapuvédő bástya három szabad oldala 20, 15 és 17 m hosszú. Ezt a belülről üres, de sajnálatosan mind a mai napig teljességében feltáratlan bástyát az egriek a századforduló táján ott felállított vendéglőre való tekintettel „Törökkerf - nek nevezték el, s még napjainkban is így emlegetik. Ennek a kapuvédőbástyának az építését, déli, részben felhúzott falát ábrázolja Georg Huofnagel 1617-ben készített híres metszetén, melynek adatai más, hihetően szemtanú közlésén alapszanak. („Communicavit ab alio”.)2 4 6 Több érdekes magyar nyelvű török levél maradt fenn az 1606-os vár- munkálatokról. 278
