Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)

Sugár István: A török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon

Az erődítmény helyének meghatározásában különleges fontosságú a már idézett 1813. évi egyházi megfigyelés, mely szerint a katolikus templom és a plébánia telkén sánc és árok nyomai voltak láthatók.162 Ezeket a múlt század 80-as éveiben Balássy Ferenc is megfigyelte.163

Az 1940-es években Tóth Sándor még ároknyomokat talált a mai Tö- rökszentmiklós területén, s ezek alapján így írta le a hajdani balaszentmiklósi török palánkvár vizesárkának vonalát:16 4

A település nyugati részén, a tó mellett, a malom sarkánál indult valószínűleg az árok, vagy talán attól a ponttól keletebbre, majd — nyilván a mai Alatkai útnak megfelelően haladván (S. I.) — a László király (korábban Szent Imre herceg) és a Kossuth Lajos utcák telkei közötti udvarokon át futott. Tóth leírását kiegészítve, így érte el a Mező Imre utcát, s annak északkeleti végén — a Hunyadi téren és a Kossuth Lajos utcán át húzódhatott, ahol közel 90 fokos kanyarulattal észak felé tért. Az árok folytatására Tóth Sándor a mai Rózsa Ferenc (korábban Pánthy) tér „alatt” talált rá. Valóban, e szakaié. kép. A balaszentmiklósi török palánkvár madártávlati képe 1595-ből (Georg Houfnagel egykorú munkája)

263