Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)
Sugár István: A török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon
rando Visconti készítette 1706—1707. évi felvétel.123 Ez merőben más helyzetről tudósít, mint az egykorú látképek, melyek a Tisza mentén elfekvő közel téglalap alaprajzúnak ábrázolják a külvárost. Ezzel szemben éppen fordított volt a helyzet: inkább keskenyebb oldalára állított egyhén kelet felé dűlő szabálytalan rombuszhoz mondható hasonlónak. E felmérés már csak két bástyát regisztrál. Litzner János, Heves és Külső-Szolnok vármegyei főmérnök 1780 körül felvett Tisza-térképén pontosan Morando Viscontihoz hasonló nyomvonalon tünteti fel a városfalat kerítő, a Tiszát a Zagyvával összekötő vizesárkot, mivel abban az időben az még ténylegesen vizesárok volt.124 Ha ezt a városnak olyan újkori térképére vetítjük, mely még a szolnoki legújabb kori nagy városrészszanálások előtti helyzetet ábrázolja,125 a következő vonalon határozhatjuk meg a szolnoki török külvárost kerítő vizesárok pontos nyomvonalát. A Tisza Szálló és a Verseghy Ferenc Gimnázium között vette kezdetét a Tisza folyamból, s egyenes vonalban a Táncsics Mihály utca vonalában haladt észak felé. A Kossuth tér keleti végét ferdén átszelve, a Deák Ferenc utca déli felét, majd pedig a Hajnal utcát követte. Keresztezte a Nádor utcát, s a Harcsa utcának megfelelően, a Tabán városrész felett, keletre fordult, és a Zagyvába torkollott. — Figyelemre méltó, s tudomásom szerint eleddig sehol sem említett tény, hogy a város vizesárkából egy szabálytalan alakú nagy tó öblösödött ki, mely a Deák Ferenc utca északi vége és a Sólyom utca közötti területet, a Hajadon utcát magába foglalóan, töltötte ki.12 6 A Morando Visconti-féle 1706—1707. évi térkép szerinti két bástya közül az egyik a Verseghy Ferenc Gimnáziumnak megfelelően, a másik pedig a Hajnal utca északi vége felé állott.12 7 A szabad királyi várossá lett Szolnok palánkfalát már a XVIII. század első felében lerontották és földanyagát elterítették.128 Igen figyelemre méltó természetes védelmet biztosított a szolnoki török várnak és szandzsákszékhelynek, környéke vizes lapályos, erősen vízállásos, mocsaras volta.129 Szolnokot a vízfolyások és árterek teljesen körülfogták. A vízügyi szakkutatás szerint Szolnok jellegzetesen középkori ártéri település volt.13 0 Mérnöki vizsgálattal éppen a szolnoki vár esetében sikerült számszerűséggel bizonyítani a palánkvár építési, karbantartási és javítási munkálatainak rendkívül terhes, súlyos és nem kevésbé költséges voltát. Nemes Gerzson főmérnök számítása szerint az 1223 m-nyi várfalkörméret azt jelenti, hogy a palánkfal külső cölöpsorához kb. 3000, a belsőhöz pedig mintegy 600 darab 16-16 m hosszúságú ún. palánkfára volt szükség. Ez összességében nem keve258
