Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)
Sugár István: A török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon
magukat árokkal is védelmezhessék. Előzőleg ugyanis engedélyt kértek és kaptak, hogy a város felső részén „az előbb létezett árkot’ ismét kiáshassák.106 Ez az árok talán éppen a korábbi török palánkvárral volt kapcsolatos, vagy pedig éppen a várat nyugat felől védelmező, Zagyva és Csincsa közötti vízfolyás medrére vonatkozik. Ez az adat egyébként az utolsó Jászberény valamelyes megvédelmezésére. Az 1680-as esztendők sorozatos hadjáratai kapcsán Jászberény felszabadításának vitathatatlanul pontos ideje nem ismeretes. A szomszédos Hatvan 1685. szeptember 3-án, Szolnok pedig október 12-én jutott a szövetséges keresztény csapatok kezére. Ezzel szemben Szántó Konrád a jászberényi ferences szerzetesek História Domusára való hivatkozással 1690-re tette Jászberény felszabadítása évét,107 ami azonban mindenképpen kizárt, semmiképpen sem lehetséges.(!) Egyébként Hild Viktor is már annak előtte - talán ő is az említett szerzetesi forrás alapján — az 1690-es időpontot vallotta.108 Belényessy János viszont 1684—85-re tette Jászberénynek a török uralom alól való felszabadulása időpontjául.109 Fodor Ferenc úgy tudja, hogy a tatárok a várost 1685-ben feldúlták.110 A jászberényi palánkvár nyomtalanul eltűnt; s rá ma már csak a Palánka utca emlékeztet. Sáncait 1840-ben egyengették el.111 Szolnok A szolnoki vár a vizsgált török végvárvonalszakasz nem kevésbé fontos, erős pillére volt, melynek megszerzését az 1552. évi hadjárat elvitathatatlan sikerének, eredményének, s a magyar végvárvonal súlyos veszteségének kell tekintenünk; mint ahogy abban az időben annak is tekintették. Azon a palánkváron, melyet a Zagyva tiszai torkolatában még 1550-51-ben, mint Eger fontos elővárát megépítették,1113 a XVI-XVII. századi látképek tanúbizonysága szerint a hódítók semmit, vagy legalábbis semmi lényegeset nem változtattak.112 A szabálytalan trapéz alaprajzú, sarkain 1 -1 bástyával biztosított várat a Zagyva folyó két medre fogja közre, a déli oldalán pedig az igen széles Tisza folyik. Minden XVI-XVII. századi veduta körbástyával ábrázolja Szolnok várát, de Kaposvári Gyula, a szolnoki Damjanich János Múzeum nyugalmazott 253
