Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)

Gaál Attila: Török palánkvárak a buda-eszéki út Tolna megyei szakaszán

Az előbb említett erősebb falkiképzés egyik oka lehetett, hogy nemcsak a leírások szerint, de leleteink tanúsága szerint is itt helyezték el a vár ágyúit. Cselebi szerint összesen tíz darab sahi ágyút. Ezek 1,5—2 kg súlyú golyóit a vár egész területén, egy szétrobbant példány maradványait pedig az észak- nyugati bástyánál találtuk meg.

A bástyák közelében kerültek elő a vár kútjai is. összesen két ásott földkút, melyek felépítményéből azonban nem maradt meg semmi. Csupán Ottendorf rajzán a fogadó mellett látható kút, és a mi kútjaink mellett lévő cölöpgödrök alapján gondolhatunk arra, hogy ágasfás gémeskutak lehettek. Oldalfalukon jól láthatók voltak a változó vízszint miatt különböző magasságokban jelentkező padmalyos kimaródások.

3. Bár a hulladékfeltöltésekből elég sok tégla- és mészkőtöredék került elő, szilárd anyagú épület maradványaira sehol sem bukkantunk. Ennek oka az lehet, hogy ha voltak is a várban téglaépületek, azokat jelentősebb alapozás nélkül építették meg. A kőmaradványokról pedig bebizonyosodott, hogy a szekszárdi apátság romjaiból és egy közeli római kori villatelepülés maradványaiból idehurcolt köveket nem építési céllal hozták, hanem hogy összezúzva meszet égessenek belőlük.

A kevésbé kopott északnyugati részen patics és nádpaticsfalú épületek maradványait találtuk, melyek egy része hátsó falával a várfal belsejének támaszkodott. A legtöbb feltárt lakóépület azonban félig földbe mélyített, egy- helyiséges sátortetős földkunyhó volt, melyekhez külső tüzelőhelyek és egy- egy házhoz több — időben általában egymást követő — félkaréjban elhelyezett verem tartozott. Bevallom őszintén, e gyakran hatalmas és mély vermek és a jelentéktelen házak egymáshoz való viszonyát, és a vermek hasznosítási területét ma még nem értem egész világosan. Alakra nézve a legáltalánosabbak a henger, pohár, és körte alakú vermek, de vízszintes elhelyezésű, ún. sírverem alakú vermet is találtunk. (Csupán ez utóbbinál bizonyítható, hogy búza és köles keverékét tárolták benne. A többi veremnél nem ismerjük a tárolt élelmiszer fajtáját.)

A várégéseket követő tereprendezések során ezekbe a vermekbe takarították bele az elhullott állatok tetemeit, esetenként az emberi holttesteket és a nagy mennyiségű vegyes törmelékeket. A vár nagyságához képest hihetetlen mennyiségű leletanyag legfőbb lelőhelyei így éppen ezek a vermek és természetesen a lakóhelyek gödrei voltak.

A házak közötti térségben szabad tüzek maradványait találtuk, melyeket gyakran valamely félig betemetett gödör tetején gyújtottak. Az alacsony, ívelt oldalfalú kemencéket hasított fából szögeléssel összeerősített favázra ta188