Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)
R. Várkonyi Ágnes: Török-magyar végvári rendszer és Buda ostroma az oszmán hatalom visszaszorításának terveiben
felelősséget — íija Pucheim —, s az tovább hárítja a Zeughausra. Éppen a közelmúltban történt meg vele, hogy amikor Bécsbe írt a Zeugmeisternek, hogy küldjön már végre muníciót és több lőport, azt a választ kapta, hogy „Bécsből tilos lőport kiszállítani, mert ott sincs elegendő.”2 4 A két várat el kell látni hadfelszereléssel, lőporral, de időben és nem az utolsó percben. Mert ha csak az egyik vár is elveszne lőporhiány miatt, mit segíthetne a császáron és királyon, hogy a vár parancsnoka ott hal meg a várban, vagy láncraverve elhurcolja a török a halálnál is kegyetlenebb fogságba, ha közben veszendőbe megy egy olyan fontos erődítmény, amit még 10 000 forinton meg lehetne tartani, de eleste után 10 millióért sem lehetne visszaszerezni. Ha jól megszervezik a hadjáratot, be fog bizonyosodni, hogy a törökök már jó régen nem azok, akiktől rettegve fél mindenki. Érsekújvár elestének és következményeinek okait részletesen taglalva leszögezi, hogyha figyelmeztetéseire és tanácsaira hallgatnak, Montecuccoli haderejének bevetésével meg lehetett volna a várat menteni.2 5 Részletesen ír az 1663-as hadjárat alkalmával a császári kormányzat mulasztásairól. Megemlíti a számára egyik legfájdalmasabb következményt, azt, hogy török csapatok égették végig Morvaországot. Gyalázat ami történt — írja - mert 2 ezer lovas katona könnyedén megvédhette volna e véres könnyhullatással megsiratandó betöréssel szemben az országot. Leszögezi, hogy az elkövetkezendő 1664. évi hadjáratot rendkívül nagy előkészítéssel, alapos felkészítéssel 1664 április elején kell elkezdeni. A hadjárat korai elkezdése mellett szól sok más példán kívül az is — írja —, hogy 1594-ben Mátyás főherceg április 20-án kezdte megostromolni Esztergomot és Tiefenbach ugyanakkor Hatvant. Előterjesztésének lényege: a hadjáratot Esztergom ostromával kell megindítani. A muníciót, gyalogságot a Dunán könnyen leúsztathatnák, csak a lovasságnak kellene a szárazföldön megtenni az utat. Még mielőtt a török hírt szerezhetne a támadásról. Esztergom ostromával ugyanis elszigetelnék Érsekújvárt az utánpótlástól. Az ostrom sikerének érdekében a Felső-Magyarországi magyar csapatok az ottani határőrkatonasággal együtt törjenek be az északkeleti török határőrvidékre. így a török erejét széthúznák és elszigetelnék, visszatartanák az északkeleti, keleti várak őrségeit — főleg Egerét — a Duna menti fő hadműveleti területről.2 6 Minden régi feljegyzés, ami kezében van arról tanúskodik — írja Pucheim —, hogy Alsó-Magyarországon mindig kitűnően sikerültek a hadműveletek akkor, ha egyidejűleg Felső-Magyarországon is támadást indítottak. 16
